Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Szűcs Lajos Gyula: Békés megye öntözéses gazdálkodásának helyzete és várható fejlődése

A Hármas-Körösön épült a békésszentandrási duzzasztómű (1936—1942) biztosítja a tiszalöki vízlépcsőtől a Keleti-főcsatornán és a Hortobágy—Berettyó-főcsatornán érkező víz öntözésre való felhasználását. (6—7. ábra.) A közelmúltban épült a békési duzzasztómű, amely 1969-ben kezdte meg működését. Ez a duzzasztómű tartja vissza a Fehér- és Fekete-Körös vizét és a már megépült öntözőtelepek vízellátásának erősítésén túl új öntözőtelepek létesítésére is lehetőséget teremt. Ez a duzzasztómű szükség esetén arra is felhasználható, hogy a Békésig visszaduzzasztott Tisza vizét szivattyúkkal a duzzasztón keresztül a felső folyószakasz mentén elhelyezkedő öntözőrendszerekhez juttassa. A duzzasztómű hatásterülete mintegy 6000 ha, amelyet a végleges duzzaszitási szint további 5435 hektárral növel. Az öntözőfejlesztést a békéscsabai és kígyósi határban 3573 ha, az eleki, a kétegyházi és a gyulai határban 1836 ha kiterjedésű öntözőfürt létesítésével tervezik megvalósítani. A létesítendő öntözőfürtök tanulmányterve már elkészült. A kiviteli tervek elkészítése időben eltolódott, mivel nem tisztázódott a megépítendő nyomásközpontos öntözőfürtök szárnyvezetékeinek gépi mozgatásához használandó berendezések típusa. A gazdaságok feladata Az öntözéses gazdálkodás javítása, hatásfokának növelése elsősorban az öntöző üzemek feladata. A meglevő öntözőtelepek jobb kihasználása főleg szervezési technológiai és műszaki probléma, amelyet az öntöző gazdaságok szakembereinek kell megoldani. Minden igyekezettel arra törekedjenek, hogy a termelés mennyiségi és minőségi fokozásában nagyobb szerepet kapjon az öntözés. Az öntözés adta lehetőségeket maximálisan használják ki, mert a tenmésnövelés egyik legnagyobb módja. Az öntözőberendezések alacsony üzemóra-teljesítménye, az öntözési kapacitás gyenge kihasználása, a nem kielégítő tápanyagellátás, rossz munkaszervezés stb. növeli az öntözés költségeit, az előállított termékek önköltségét. Öntöző üzemeink alapvető tennivalója az öntözéses termelés gazdaságosságát javítani, eredményességét növelni. Azok a gazdaságok, amelyek a létesülő öntözőfürtök hatásterületén vannak és a jövőben vezetik be az öntözéses gazdálkodást, csak olyan ütemben és mértékben térjenek át az öntözéses termelésre, amilyen mértékben felkészültek arra. A felkészülést az öntözőrendszer megépülése előtt vagy legkésőbb azzal párhuzamosan oldják meg, hogy mire a víz megérkezik minden más feltétel biztosított legyen. IRODALOMJEGYZÉK Albel Andor—Vincze Ferenc: Békés megye öntözéses gazdálkodása. Gyula, 1963. Kiskörei Vízlépcső. Vízügyi Közlemények 1973. évi külön kiadása. Budapest, 1973. Fekete István: öntözőrendszerek mezőgazdasági tervezése. Kézirat. Budapest, 1970. Békés Megye Mezőgazdaságának Távlati Regionális Fejlesztési Terve 1970—1985. Szarvas, 1972. Nagy László: Az altalajlazítás jelentősége és ökonómiai értékelése Békés megyében. Békési Élet IV. (1969.) 1. sz. 80