Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Szűcs Lajos Gyula: Békés megye öntözéses gazdálkodásának helyzete és várható fejlődése

Vannak megyénkben olyan területek, ahol a talajvizsgálatok alapján az öntözés jelenleg nem javasolható (összes terület 4%-a). Ezeken a területeken olyan káros következményekkel számolhatunk, amelyek megszüntetése csak igen költséges eljárásokkal lehetséges. Ebbe a kategóriába sorolt területeket később újra felül kell vizsgálni, mert közben különböző beavatkozásokkal a talajok tulajdonságai döntően megváltozhatnak. Az öntözőrendszerek területén általában emelkedik a talajvíz szintje, amit szivárgó- és szárítóelemek, csatornák és dréncsövek segítségével lehet megszüntetni. Az új öntözőrendszerek létesítését széles alapokra helyezett vízrendezés, vízháztartási és hidrotechnikai követelmények megteremtése előzze meg, hogy az előbb említett káros következményeket elkerüljük (szikesedés). Az öntözésre feltételesen javasolt területeken a talajvíz terepalatti mélységének szintjét a megengedett határok között kell tartani, aminek számszerű értékét sok tényező határozza meg (talajvíz, sótartalom, a talajvízben levő sók összetétele stb.). Döntő az is, hogy milyen öntözési móddal folyik az öntözés (árasztó, sávos csörgedeztető, barázdás, esőztető, altalaj), amit sok esetben a termesztendő növénykultúra eleve determinál (pl. rizs). A felületi öntözéseknél a burkolat nélküli csatornák szivárgása vezet a talajszint emelkedéséhez. Ezért helyeseljük azokat a törekvéseket, amelyek a víz szállítását a takarékosabb vízvezetést biztosító műanyagtömlőkkel oldja meg. A módszer kísérleti vizsgálata a Szarvasi Öntözési Kutatóintézetben és * 3. ábra: Hordozható öntözőberendezés szivattyúállása 73