Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Gácser József: Az életmód és a kultúra szociológiai vizsgálatának néhány Békés megyei tanulsága (II. rész)

értelmiségi, ott ia gyermek általános tanulmányi eredménye a 4,6—5 között helyezkedik el. Az apa foglalkozása és az anya teljes munkaidőben való tevékenysége szoros összefüggésben van a gyermek tanulmányi eredményével. A táblázat egyértelműen bizonyítja, hogy annál jobb a gyermek tanulmányi eredménye, minél nagyobb arányban teljes munkaidőben dolgozik az anya. Különös figyelemmel kell kísérnünk a szak- és betanított munkások, illetve segédmunkások családi helyzetét. A számok szerint e kategóriákban a legmagasabb az olyan arány, ahol az anya nem dolgozik, illetve csak részmunkát végez. Ez a gyermekek tanulmányi eredményénél is nagy szóródást mutat, azért is, mert még a vezető állású, értelmiségi, egyéb szellemi tevékenységet folytatóknál csak 3,6-től kezdődik a gyermekek tanulmányi eredménye, addig e munkáskategóriákban már a 3 alatt is jelentős a gyermekek száma. A munkáskategóriákra is érvényes az, hogy ahol teljes munkaidőben dolgozik az anyák minél nagyobb százaléka, ott magasabb a tanulmányi eredmény is. A vizsgálat során a kérdőívekre adott válasz alapján feleletet kerestek a kutatók arra, hogy van-e összefüggés az apa foglalkozása, a gyermek tanulmányi eredménye és a között, hogy hol tanul a gyermek. Nyilvánvaló, hogy a három tényező kapcsolatának vizsgálata előtt is a kutatók hipotétikusan is felállították azt a következtetésüket, hogy a nyugodt körülmények között, való tanulás kevésbé valósítható meg a konyhában. A tényadatok igazolták is a válaszok összegezése során azt, hogy ahol a gyermek a szobában tanul, ott jobb a tanulmányi eredmény. De igazolták azt is, hogy a csaik konyhában való tanulás gyenge eredményt mutat. Sajnos, a szülők foglalkozásánál azt állapíthatjuk meg, hogy a családok életmódjából fakadóan a szak- és betanított munkások, illetve segédmunkások gyermekei igen magas százalékban kénytelenek konyhában tanulni. Ez a részint kényszerhelyzetből, másrészt a „tisztaszoba" fenntartásából fakadó körülmény a tanulmányi eredményben is megmutatkozik. Nem arról van szó, hogy a munkásgyermekek kevésbé lennének tehetségesek, hanem arról, hogy az életmódjuk, illetve családjuk életmódja még nem alakult úgy, hogy nyugodt körülmények között, csendben szobában tanulhassanak.

2

1 (7. sz. táblázat) Érdekes összefüggésekre jutottunk az apa foglalkozása, a gyermek tanulmányi eredménye és a pályaválasztást illetően. A vezető állású szülők, még ha gyenge is a gyermek tanulmányi eredménye, akkor is magas százalékos arányban óhajtják gyermeküket értelmiségi pályára irányítani. Ezt mutatja, hogy a 3,1 és 3,5 általános tanulmányi eredményűek közül is 54%-ban értelmiségi pályára irányítja a szülő a gyermekét. De még szembetűnőbb az, hogy az értelmiségi foglalkozású szülők esetében abban a kategóriában, amikor a gyermek tanulmányi eredménye 0,0—3-ig terjed, 66,7% akar értelmiségit gyermekéből! Ezek az arányok világosan érzékeltetik: helytelen értékrend, szemléletmód él ezekben a családokban. Hiszen az értelmiségivé váláshoz a magasabb iskolai végzettség megszerzése szükséges. Ilyen gyenge tanulmányi eredménnyel szinte lehetetlen felsőfokú iskolát elvégezni. Ugyanakkor e kategóriában munkásnak egyetlen szülő sem irányítja gyermekét. Ez is felhívja a figyelmet arra, hogy a fizikai munkának nemcsak szóban, hanem szemléletben és a mindennapi gyakorlatban is nagyobb megbecsülést kell kialakítani. 6