Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - SZEMLE

nyoknak, vagy méginkább előkészületi összegezéseknek is tekinthetjük. Annak ellenére, hogy az egyes feldolgozások szerzői majdnem azonosak, hogy a feldolgozások tárgyai, a hajdúvárosok egymással szomszédosak is lévén, majd azonos földrajzi, gazdasági és társadalmi körülmények között éltek, egymáshoz képest mégis több-kevesebb eltérést mutatnak. Ezeknek a különbözőségeknek a felderítése, megvilágítása volt az egyik központi feladata és egyben eredménye is ezeknek az előmunkálatoknak. A feladat megoldásához a vállalkozások munkatársai minden esetben más és más körülmények között fogtak hozzá. Minden településnek volt ugyan korábbi történeti összefoglalása, Hajdúdorog kivételével, de ezek korántsem voltak egyformán jól felhasználhatók. Amíg Hajdúnánásnak jó, adatgazdag történeti feldolgozását bírtuk (Barcsa János: HajdúNánás és a hajdúk történelme. HajdúNánás, 1900.) addig Hajdúhadház hasonló terjedelmű és ugyancsak adatgazdag feldolgozása koránt sem volt oly mértékben felhasználható, mint a nánási (Nagy Sándor: Hajdúhadház története. Hajdúhadház, 1927.). Hajdúböszörménynek, a központi fekvésű, egyben legnagyobb hajdúvárosnak pedig csak egy szerény, a mostani feldolgozást szinte semmiben, sem segítő összefoglalása volt (Porcsalmy Gyula: Hajdúböszörmény története. Hajdúnánás, 1924.; Debrecen, 1963.). Az ezután elkészülő polgári öszszefoglalásnak sincsen előzménye, a hajdúszoboszlói feldolgozáshoz pedig alig használható Málnássy Ödön rövid, túlságosan is összefogott ismertetése (Hajdúszoboszló története. Debrecen, 1928.). Józsára vonatkozóan ugyanúgy nem állt rendelkezésre semmi, mintahogy Vámospércs esetében sincsen semmi előmunkálat. A meglévő előmunkálatok, bár sok esetben szolgáltak támpontul, nem befolyásolták az új kutatásokat és feldolgozásokat érdemlegesen. Ahhoz, hogy komoly, a jelenlegi munkálatokat meghatározó módon befolyásolni képesek legyenek túlságosan iskolásak, sok részletükben azonosak, általában korábbi, nem ellenőrzött megállapításokra és sokszor hiedelmekre épülők voltak. Ezért aztán minden esetben elölről kellett kezdeni a munkát, levéltári és egyéb kutatásokkal, a meglévő, ismert adatok ellenőrzésével, a különböző egymásnak sok-sok esetben ellentmondó adat összevetésével. Ezeknek az előmunkálatokként is felfogható munkáknak, a már elkészülteknek és az ezután elkészülőknek egyaránt köszönhető az, hogy bizonyos fontos kérdéscsoportokra terelődött a kutatók-feldolgozók figyelme. A munkák során kiderült, hogy melyek azok a központi kérdések, amelyek ezeknek a településeknek, illetve ennek a területnek a története szempontjából lényegesek. Jellemző, hogy ezeket a központi kérdéseket korábban vagy egyáltalán nem kutatták, vagy megválaszolásukkor megmaradtak bizonyos hiedelmeknél, semmivel sem igazolható, olykor romantikus elképzeléseknél. Most, amikor erről a nagyszabású munkálatról beszámolunk, ezekre a központi kérdésekre is fel kívánjuk hívni a figyelmet. Ezek a következők : 1. Szembetűnt az előmunkálatok hiánya, vagy éppen hiányos volta. Például nem álltak rendelkezésre megfelelő forráskiadványok; a levéltári anyag általában ismeretlen volt. Az előmunkálatok hiánya mutatkozott meg abban is, hogy a nagy kézikönyvek, összefoglalások adatai, főleg helyi ismeretek hiányában részben tévesek voltak. Különösen vonatkozik ez a középkori települések meghatározására, amivel kapcsolatosan az is világossá vált, hogy intenzív és következetes középkori régészeti feltáró munka nélkül ezek és az ezekkel összefüggő kérdések nem válaszolhatók meg. Nagy je673.