Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - SZEMLE

ta azt a formát, amely alkalmassá lett a nemzeti függetlenség megőrzésére hi­vatott regurális hadsereg megteremtésére. A budapesti és a vidéki levéltárak gazdag anyagát feldolgozó monográfia, miután hivatkozásaiban tartalmazza a témában eddig keletkezett helytörténeti irodalom anyagát is, hasznos útmutató és adattár a helytörténeti kutatás szá­mára. A honvédség és a nemzetőrség szervezésének országos feldolgozása kul­csot ad a helyi események megértésé­hez, elhelyezéséhez a forradalmi honvé­delem megszervezésének teljes folyama­tában. E téren is kitűnően használható a kötet időrendi áttekintése és a mellékle­tek bőséges adatanyaga, amelyből a me­gyék által kiállított nemzetőrség száma, tisztjeik neve, a honvédzászlóaljak to­borzási körzete, a honvéd törzstisztek és zászlóalj-parancsnokok névsora ismerhe­tő meg. Békés megye 1848. augusztus­szeptemberben 12 217 főnyi nemzetőr­séget állított ki. A honvédek táborozá­sánál pedig megyénk a Szegeden meg­alakult zászlóaljba adott katonákat. A bőséges jegyzetanyag kiindulópontul használható fontos információkat ad a helyi események feldolgozásához is. A gazdag forrásanyag alapján bemu­tatott időszak az eredmények ellenére bővelkedik a központi hatóságok és a helyi szervek tevékenysége közötti el­lentmondásokban. Politikai rövidlátás, anyagi eszközök hiánya, a követeléseiben csak részben kielégített tömegek ellen­állása a katonáskodással szemben, visz­szahúzó erőként hatott. A szerző a tör­téneti valóság minél pontosabb megraj­zolását tekintve feladatának, ezeket sem hallgatja el olvasói előtt. A tárgyilagos, mégis olvasmányos stílusban készült ösz­szegzés meggyőzően bizonyítja, hogy a nagy történelmi események ünnepnapjait a verejtékes hétköznapok gondjai, ered­ményei készítik elő. 665.

Next

/
Thumbnails
Contents