Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Szűcs Lajos Gyula: Békés megye öntözéses gazdálkodásának helyzete és várható fejlődése

Békés megye öntözéses gazdálkodásának helyzete és várható fejlődése SZŰCS LAJOS GYULA Megyénk a magyar mezőgazdaság egyik legértékesebb területe. Természeti adottságai kedvezőek és nem véletlen az, hogy a mezőgazdasági termékei mennyiségének és minőségének fontos a szerepe népgazdaságunkban. Mezőgazdasági üzemeink termelési színvonala állandóan javul és egyes termelési ágak különösen kiemelkedő eredményt mutatnak. Az egész ország bruttó mezőgazdasági termelésének kerekítve 8 százalékát Békés megye képviseli az országos átlagot meghaladó színvonalon. Az ország búzatermésének 11,7 százalékát, a kukoricának 9,8 százalékát, a cukorrépának 15,6 százalékát Békés megye termeli meg. Az ország mezőgazdasági művelés alatt álló területének 7,1 százaléka, az ország szarvasmarha-állománynak 6,7 százaléka, a sertésállománynak 10,3 százaléka megyénkben van. Az állati termékek és vágóállatok mennyiségének 9,7 százalékát megyénk szolgáltatja. Ez a néhány szám is bizonyítja, hogy Békés megye a mezőgazdasági termelés és feldolgozás bázisterülete. Egyaránt fontos szerepe van a hazai és az export igények kielégítésében, előállításában. Megyénkben 12 állami gazdaság, 132 termelőszövetkezet és 20 termelőszövetkezeti közös vállalkozás gazdálkodik. A mezőgazdasági termelés sikere döntően a lehulló csapadék mennyiségétől függ. A Körös-völgy hazánk legszárazabb vidékei közé tartozik. Az évi csapadék 40 éves átlaga Békés megyében 536 mm. Ebből a nyári félévre (április—szeptember) átlag 315 mm jut. Az aszály gyakori jelenség, amely több százezer vagon termés kiesését jelentheti. A termesztett növénykultúrák vízigénye a vegetációs idő alatt 400—600 mm körül mozog. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 90—220 mm öntözővízigény mutatkozik. Aszályos években, melyek hosszú távú megfigyelés alapján átlagosan négyéves periodicitással jelentkeznek, a növények vízigénye öntözés nélkül csupán 50—70 százalékban kielégített. Külön emelem ki a csapadékeloszlás igen kedvezőtlen alakulását, amely sokszor teremt kritikus helyzeteket. Az aszályos évek kártételei ellen parancsoló követelményként jelentkezik hiányzó csapadékvíz öntözéssel való pótlásának szükségessége. Békés megyében igen korán felismerték azt, hogy az öntözővíz „termelőerő" és tervszerű felhasználásával stabilizálhatjuk — növelhetjük — a terméshozamokat. A megye legfontosabb természetes vízforrása a Körösök vízkészlete, mely a megye 66