Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Nagy György: Turistaúton a Körösök hegyvidékén

a Bihar-kapu barlang forrásnál. A barlangba való bejutáshoz különös szerencse kell, mivel az bányászati érdekek miatt a turisták elől általában le van zárva. Innen a 75. sz. műúton haladva, félelmetesen szép szerpentinen kelünk át a Bihar főtömbjén és az Aranyos völgyében Abrudra érkezünk. Abrud érintésével a 74. sz. úton felkapaszkodunk a Fehér-Körös vízválasztójára, majd a Fehér-Körös völgyében folytathatjuk utunkat Brádig, ahol elérjük a 76. sz. főútvonalat. Űtközben szemügyre vehetjük a Fehér-Körös széles és erdős felső völgyeit, s Mihelény környékét, ahol a Fehér-Körös völgyzárógátja még 1985 előtt meg fog épülni. Fehér-Körös völgye A Fehér-Körös folyó teljes hossza 236 km, melyből 226,5 km hosszban Románia területén halad. Töltésezett a magyar szakasz (9,5 km) mindkét oldalon, a román szakasz alsó 30 km folyása mindkét oldalon, s még további 30,5 km a jobbparton. Jelentősebb mellékvízfolyása a bal oldali Csigér-patak, melynek korábban csak az alsó 6 km hosszú szakasza volt a balparton töltéssel ellátva. A Fehér-Körös folyó, mely a Körös-rendszer leghosszabb és legkiegyensúlyozottabb vízfolyása, kiszélesedő medencék sorozatát fűzi fel. - Ezért már magában a fő völgyben is találhatók víz-vissztartásra, tározásra alkalmas területek. Így a Nagycsütörtöki szorulat, vagy a Tőz és Fehér-Körös közelsége is önként kínálja a lehetőségeket. De leginkább alkalmasak völgyzárógátak létesítésére a folyó forrásvidékének sűrű erdőkkel benőtt völgyei, Bucsesd, Blezseny és Mihélény térségében. Elsőként jöhet számításba a Mihelényi völgyzárógát, mely két Fehér-Körös völgy találkozása alatt a Mihelény község melletti szorulatban lesz kivitelezhető. A tározó kaVölgyzárógát a Csigér-völgyben, Feltótnál 649.