Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Baranyai Kálmán: Csapadékviszonyok és a mezőgazdasági munkaszervezés

holdhoz fűződő időjárási népi megfigyelést - a rendelkezésünkre álló adatokkal ellenőrizni, egybevetni. Nézzük végig a 6-10. sz. ábrákat ebből a szempontból. Az ötnaponkénti csapadékmennyiség nagyságát az oszlopok magassága jelzi, az időszak fölött a Hold fényváltozásainak a jeleit is láthatjuk. Végigelemezve az ábrákon az újhold és a holdtölte valamint az esőzés összefüggését, a következő - érdekes - adatsort kapjuk eredményül: Ű j hold Holdt ölte Esős Nem esős Esős Nem esős 1916-20 12 3 5 10 1921-25 10 5 4 11 1926-30 10 5 9 z 1931-35 n 5 6 9 1936-40 9 7 9 6 52 25 33 42 Ezekből a számokból úgy tűnik, hogy az újhold kb. kétharmados arányban növekvő esővel jár együtt, vagyis „esőt hoz".

5 Befejezés A vízgazdálkodás ma az érdeklődés középpontjában áll. Annakidején Széchenyi nemcsak a folyókanyarok átvágását, az öntésvizek lecsapolását és gátak emelését tűzte ki célul, hanem az egész Alföld öntözési koncepcióját is felvetette. A tiszai vízlépcsők építésével ezek a célkitűzések most valósulnak meg. Vízgazdálkodási és időjárási kérdésekkel foglalkozni elsősorban a vízügyi szakemberek, s a meteorológusok feladata, annál is inkább, mert a szakmai ismereteken túl, az adatok túlnyomó többsége éppen e tárgykörű gyűjtések részét képezi. Fenti elemzésünk a kérdések rendkívül bonyolult mivolta szerint teljes nem lehet. Arra törekedtünk, hogy elsősorban gyakorlati célt szolgáljunk: a munkaszervezés ma minden üzem központi feladata. A mezőgazdasági munkaszervezés egyik talán legfontosabb - tényezője az időjárás, melynek adottságait a munkaszervezés alakításánál figyelembe kell venni. Írásunk adatokat tartalmaz, a nyárvégi és őszi hónapokat pedig feldolgozott formában mutatja be. Reméljük, hogy a gazdasági irányítás hasznosítani tudja gyűjtésünket, a közölt adatokat, s másrészt a feldolgozást mintaként is alkalmazni tudja a módszer vonatkozásában. 639