Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Baranyai Kálmán: Csapadékviszonyok és a mezőgazdasági munkaszervezés

Ötnaponkénti részletesség Az elemző munka logikája azt diktálja, hogy a nagy egészből a mind kisebb egységek felé kell haladnunk. Az éves átlagoktól eljutottunk a csapadék havonkénti eredményéig; most pedig még tovább megyünk és nem elégedünk meg a naptári hónapok szerinti megoszlás kimutatásával. A 6-10. sz. ábrán az augusztus i-től október 31-ig terjedő 92 napot 18 részre osztva, 5-5 napi anyagot tudunk szemléltetni. A csapadék mennyiségét - külön a napi 20 mm-en felüli részt - s az oszlopsor fölött az újhold és a holdtölte jelét is ábrázoltuk. Erről később bővebben . . . Az ötnaponkénti csapadékmegoszlás ábrázolásával elsősorban azt keressük, hogy az esőzés mennyiben gátolja a szántóföldi - kézi és gépi - munkavégzést. Ezt mindhárom - vizsgált - hónap vonatkozásában tehetjük. Mégis talán leginkább a szeptember érdekelhet bennünket, mert azt tapasztaltuk, hogy a havi értékelés szerint a szeptember a nyárvégi, őszi hónapok közül a legesőtlenebb. Az ötnapos részletezésből is azt a tanulságot vonhatjuk le, amit gyakorlati tapasztalatból is jól ismerünk: nevezetesen a szeptember havi esőzés a nyári és az őszi esők érintkezési pontja. A feltárt adatok szerint volt úgy, hogy a nyári esők átnyúltak szeptemberre, máskor pedig az októberi hűvös, őszi esőzés már szeptemberben beköszöntött. Mégis több évben volt a szeptember száraz. Akár a nyári, S. ábra Ötnaponkénti csapadék 9. ábra Ötnaponkénti csapadék 637.