Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Földházi Sándor: Az állategészségügyi szolgálat szerepe, jelentősége és feladatai Békés megyében

Szilárd meggyőződésem, hogy közös munkánk eredményes lesz, hiszen ezt bizonyítja az a fejlődés, mely a magyar állatorvosi irodalomból is tükröződik felszabadulásunk óta, de különösen az utóbbi 8-10 évben, melynek anyagát a dolgozat megírásának időszakában gondosabban áttanulmányoztam és a mellékelt irodalomjegyzékben is feltüntettem. (15-25.) Hazánk állatorvosai a szocialista mezőgazdaság, a szocializmus építésének sok területe iránt érdeklődnek, e munkának aktív részesei. Ezt bizonyítják hétköznapi és ünnepnapi egyszerű tettei, (- néhány sajnálatos botlástól eltekintve -), a szakirodalomban megjelent idevonatkozó Írásbeli megnyilvánulásai. Létrejövőben van egy erős, szilárd és egységes szakmai ágazat, a MÉM. Állategészségügyi és Élelmiszerhygieniai Főosztályának, és a Megyei Állategészségügyi Állomásoknak (Megyei Tanácsok MÉM-osztályának szervei) a vezetésével, melynek nemcsak szakigazgatási, hanem szakszolgálati feladatokat is meg kell oldani, mégpedig olyan körülmények között, ahol olykor a vállalati, vagy szövetkezeti, vagy egyéni részérdekek ütköznek a népgazdasági közérdekkel. Éppen ezért nagyon fontos az, hogy az állategészségügyi szolgálat szervezetileg egységes, ütőképes és technikailag is jól felszerelt legyen nagy jelentőségű népgazdasági feladataink megoldásához. Ezekben a kérdésekben nagyot léptünk előre, erről tanúskodnak a jegyzetekben feltüntetett kimutatások. (26-28.) A vezetői 7nunka javításának szükségességéről helyes beszélni. (29-31.) A jobb munkastílus kialakítása, a hatékonyabb vezetés, irányítás megvalósítása nem kíván külön beruházást, nem kerül nagy költségbe, de vitathatatlan a haszna és szükségessége. Éppen ezért igen helyes az, ha a mi szakágazatunkban is önkritikus elemzés tárgyává tesszük ezeket a kérdéseket, feltárjuk a hibákat, megjelöljük a hibák kijavításának útját és lehetőségeit. Ha bizonyos időn belül a kívánatos és szükséges eredmény nem realizálódik, nem szabad visszariadni a személyi változtatásoktól sem a közös előrehaladás érdekében. Munkánk során adódnak a vezető személyén kívülálló társadalmi konfliktusok is, melyekkel számolnunk szükséges, pl.: - a kiadott utasításokhoz hiányoznak a feltételek .. . (munkaerő, oltóanyag, fertőtlenítőszer, járművek, megfelelő szállítóeszközök stb.); - a meghozott döntések látszólag nincsenek összhangban sem a csoport, sem az egyéni érdekkel és mégis meg kell csinálni az össztársadalmi érdek szolgálatában (leölés, zárlati intézkedések stb, ezek megfelelő politikai alátámasztással megoldhatók, anélkül kedvezőtlen politikai hangulatot okoznak); - az emberek politikai, gazdasági, társadalmi, munkaügyi, bérügyi alá- és fölérendeltségi viszonyának figyelmen kívül hagyása (a különböző szintű területi vezetők informálásának elmulasztása, a vezetésben való segítség kérésüknek elhanyagolása .. .) ; - a vezető és vezetettek ellentéte (besorolás, prémiumok, beosztás stb.); - a politikai és szakmai vezetés összhangjának hiánya; - ember, aki többre képes, mint amit csináltatnak vele; - ember, aki nem képes arra, amit rábíztak stb. Ezek reális jelenségek, számolni kell velük és igyekeznünk kell e konfliktusok kialakulását megelőzni, vagy kedvező megoldásokat találni. 622