Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Földházi Sándor: Az állategészségügyi szolgálat szerepe, jelentősége és feladatai Békés megyében

egyéb állami szervek is megfelelő intézkedésekkel (szabálysértési eljárás, büntető intézkedések stb.) támogatják munkánkat. A mezőgazdasági folyamat irányításában és ellenőrzésében való fokozott részvétel kollegáink jelentős részénél eddig is megvolt, de előfordult, hogy egyes gazdasági vezetők néha ezt nem a legpozitívabban értékelték. Közvetlen a termelő munkát elősegítő állatorvosokat tekintve (körzeti, gazdasági, termelőszövetkezeti, üzemi, vállalati állatorvos) két nézet alakult ki az idők folyamán. Az egyik szerint, legyen az állatorvos az üzem, gazdaság vagy vállalat alkalmazottja, a termelőszövetkezet tagja, a másik szerint maradjon úgynevezett hatósági állami állatorvos, közalkalmazott, a tanácsok szakközege. (5.) Az úgynevezett „saját állatorvos" előnyös abból a szempontból, hogy jobban illeszkedik az intézmények munkájába, de gátolva van az igen gyakran szükséges hatósági intézkedések megtételében; rossz szemmel néznek rá, esetleg anyagi megtorlást alkalmazhatnak, sőt elbocsáthatják, ha élesen kiáll az állategészségügyi és közegészségügyi rendszabályok alkalmazása mellett, melyek azt a látszatot keltik, hogy az önköltséget növelik, de be nem tartásuk esetleg népgazdasági következményekkel járhat. Kellemetlenségek adódhatnak a különböző állatorvosi igazolások kiadásánál, ha azok nem a gazdaság, a termelőszövetkezet, az üzem vagy a vállalat érdekeinek megfelelőek, pedig az élet során előfordul ilyesmi. A merev „hatósági állatorvos" is korszerűtlennek tűnik napjainkban, mert nem elégséges a rendelkezések kiadása és ellenőrzése, hanem szükséges és fontos az üzemek, termelőszövetkezetek, gazdaságok, vállalatok életébe való elmélyült bekapcsolódás, az igazi vezetői munkával együttjáró elemzés, gondos tájékozódás, minden részletre kiterjedő operatív döntés, a megfelelő körülmények kialakítása, a betegségek megelőzése, a termelés megfelelő szinten való tartása, s az orvosi hivatásnak megfelelő minden vonatkozású segítő munka, a törvények szabta határokon belül. Célszerű lenne kidolgozni az üzemekben dolgozó állatorvosok (Tsz-i, állami, ÁG-i, vállalati, üzemi) részére egy-egy szolgálati szabályzatot vagy munkaköri leírást, melyben helyet kapna többek között az is, hogy az állatorvosi vélemény a szakterületével összefüggő területeken a felsőbb vezetői döntésekhez feltétlen figyelembeveendő. Az állatorvosi munkával kapcsolatos Szolgálati Szabályzat betartását és teljesítését mind a megelőző, mind a gyógyító tevékenység során fokozottabb fegyelmezettség mellett szükséges megkívánni és ellenőrizni bizonyos anyagi érdekeltséget is figyelembevéve mind az elvégzett munkákat, mind pedig az állatorvosi munka eredményességét illetően. Az állathygieniai és járványvédelmi fegyelem megszilárdítása érdekében a meggyőző, nevelő munka mellett, ha ez eredménytelen, szükség esetén büntetőszankciók alkalmazása is szükséges a közvagyon megóvása érdekében. E gondolatsor végén úgy érzem, hogy szükséges hangsúlyozottan kifejezésre juttatni azt, hogy az új gazdasági mechanizmus keretében végsősoron a döntő tényező az, hogy milyen mértékben válik az állatorvostudomány termelőerővé. Minél nagyobb mértékben „hagyjuk" termelőerővé válni, annál több szép eredmény elérésének az eszközéül fog szolgálni. Tehát nemcsak az a lényeg, amit egyesek tévesen magyaráznak és hangoztatnak, hogy a saját állatorvos alkalmazása megoldja ezt a kérdést. Nem az a lényeges, hogy saját alkalmazottként, tagként, vagy szerződéses viszonyban dolgozik valaki a termelőszövetkezetben, vagy gazdaságban, üzemben, vagy vállalatnál, hanem az, hogy egyrészt milyen szorgalommal látja el feladatait, másrészt mennyiben vesz részt a vezetésben és irányításban, s miként hajtják végre 618.