Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Tóth Lajos: A mezőgazdasági szakképzés felsőfokúvá válása Szarvason

képzést főiskolai munkarenddel szervezik (5). Szarvason ekkor a következő négy tanszék alakul: öntözéses növénytermesztési, géptani, gyakorlati, kémiai tanszék. A hallgatók ide irányulása az első években még szórványos. Az 1962,/63-as tanévben a két évfolyam létszáma: 119 fő. Ennek viszont közel a fele: 50 hallgató társadalmi ösztöndíjas (6). Ez utóbbi adat kétségtelenül a mezőgazdasági üzemek öntöző szakemberek iránti igényének növekedését jelzi. A felsőfokú szervezeti keret csak megfelelő tárgyi és személyi feltételekre épülve eredményezheti a szocialista mezőgazdaság igényeinek megfelelő szintű képzést. Már 1964-ben elkezdődik az intézmény rangjának és nagyságának megfelelő objektumok építésének előkészítése, hatvanhat millió forintos beruházási programmal. Közben a szakképzés zavartalanul folyik - egyenlőre természetesen csökkentett létszámmal. A régi technikumi épület - leánykollégiummá való - átalakítása miatt, az 1967/68. tanévre az egész intézmény a Tessedik által épített (1791) régi iskolaépületbe költözik. 1967. szeptember elseje szervezeti szempontból is jelentős dátum. Ugyanis ettől kezdve valósul meg a hároméves felsőfokú képzési rendszer. A szarvasi felsőfokú mezőgazdasági technikum öntözéses növénytermesztési szakképző munkája után - az 1960-as években - fokozatosan nő az érdeklődés. Az ugyanis kétségtelen, hogy a felsőfokú technikumi szakemberképzés a társadalmi-gazdasági igény szoros függvénye. A szocialista mezőgazdasági termelés intenzitásának egyik feltétele a jól képzett és a kielégítő szakember-ellátottság. Közismert az a nagyarányú minőségi változás, amely mezőgazdasági nagyüzemeinkben ezekben az években - a gazdaságirányítás új rendszerének (1968) jegyében - végbement és folyamatossá vált. A népgazdaság fokozódó áruellátását pedig csak a korszerű termelési technológiát alkalmazni tudó, következésképpen korszerűen képzett szakemberek képesek biztosítani. A korszerűen termelni tudó szocialista szakember fogalma azonban rendkívül komplex. A szakterülettel összefüggő tudományos és technikai fejlettség színvonalának ismerete és sikeres gyakorlati alkalmazásának készsége - a szűkebb szakterületen való teljes értékű helytállás mellett, a szélesebb körű, általános szakmai tájékozottság kívánalma is feltétlenül hozzátartozik - mindazokkal a politikai-világnézeti követelményekkel, amelyek a szakember minőségét szocialistává ötvözik. A korszerű szakmai képzettség a speciális és az általános dialektikájának követelményeit foglalja magában. Ma már nemigen vitatható az a közgazdasági (iskolagazdaságtani) tétel, hogy a hozzáértő, tapasztalt, széles látókörű szakemberképzés a legjobb népgazdasági befektetés. Az öntözéses növénytermesztési szakemberek iránt a társadalmi-gazdasági igény nagyon megnőtt az utóbbi években. Ez a tény azzal függ össze, hogy öntözéses növénytermesztési lehetőségeink a többszörösére emelkednek a közeli években. A szarvasi Felsőfokú Technikumban végző hallgatók jó elhelyezkedésének lehetőségeit is az öntöző szakember iránti realitással hozhatjuk összefüggésbe. Az itt oklevelet szerzett hallgatók könnyen álláshoz jutottak. Az a körülmény pedig, hogy a volt hallgatók csaknem kivétel nélkül szakterületen dolgoznak, a nevelési tevékenység eredményességének egyik bizonyítéka is. 1962-1970 között ugyanis 335 hallgató szerzett öntözéses növénytermesztési szaktechnikusi képesítést. A végzettek közül állami gazdaságokban 12,5%, termelőszövetkezetekben 7i°,o dolgozik. A további 12,5% nem foglakozik ugyan közvetlenül a termeléssel, de nem szakadt el a mezőgazdaságtól. Ezek tanácsi szakigazgatási munkakörben, vízügyi igaz14* 575