Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Papp János: Légitámadások Békéscsaba ellen 1944-ben

„ . . . 1944- szcpt. 21-én ii óra 26 perckor angolszász repülők súlyosan bombázták az állomás környékét, éspedig a Levente utcától (ma Egység utca a szerző megj.) az I. ker Honvéd utcáig (ma Partizán utca - szerző megj.) egy 100 x 300 méteres szőnyeget terítettek le bombáikkal. A támadás után 607 bomba lecsapódását lehetett megállapítani, amelyek legnagyobb része nagyméretű volt, úgy hogy az állomás környéke igen súlyosan, az érintett területeken lévő lakóházak közül több mint 100 súlyosan megrongálódott, illetve teljesen tönkrement, cca. 300 pedig kisebb károkat szenvedett. A megállapított halottak száma 79, akik közül 20-2 5-en a vasúti szálloda óvóhelyén lelték halálukat, a többiek az állomás területén s az egyes magánházakban. A tűzoltóság a 3-4 percig tartó támadás után, amelyet cca. 40 repülőgép hajtott végre, 31 fővel s 112 tartós légoltalmi szolgálatossal a helyszínre vonult, s ott a csekély tűz eloltása után a műszaki mentési munkálatokban vett részt estig és másnap délig. Szept. 22-én délben a kiürítési rendelet folytán a városban teljesen felborult a rend, felsőbb utasításra a tűzoltóság is Lehoczky László topk. vezetésével az összes szerekkel, gépesített járművekkel és lófogatokkal együtt eltávozott Szarvasra egy tűzoltó kivételével. Emiatt a tartós légó-szolgálatosok is majdnem mind széjjelszaladtak, a város tűzoltóság és szervezett légoltalom nélkül maradt akkor, amikor a romok alatt nemcsak halottak, hanem élők is voltak, hiszen a legutolsó élve eltemettetettet csak 23-án délután 4 órára sikerült kimenteni a MÁV-bérház romjai alól. . ."

1 Inkább visszaemlékezés jellegű a város légoltalmi vezetőjének, Jánossy Gyula polgármesternek a leírása (közel egy év távlatából - 1945. aug. 16 - rekonstruálja az eseményeket) néhány adattal, eseménnyel, helyzetmagyarázattal azonban ez is hozzájárul a lezajlott események teljesebb megismeréséhez. „ . . . úgy éreztem, hogy a fennálló riasztás ellenére is azonnal meg kell kezdeni a mentési munkálatokat, jog hiányában (erre a város légoltalmi parancsnokának volt csak joga - a szerző megj.) is elrendeltem a légó-szolgálatosok azonnali munkába állítását, s mivel a bennlevők nem jelentettek számottevő erőt, a városháza óvóhelyéről kiparancsoltam az éppen pótsorozásra összehívott 300-350 férfit, a város készletéből lapátot, kapát, csákányt adattam ki nekik s a városi főmérnök és útmester rendelkezésére bocsátottam, akik részben gyalog, részben egy tehergk-n kivitték a vasúti állomás felé, ahol a legnagyobb rombolást mondották . . ."

2 A bombák okozta pusztítás különösen a vasútállomás közelében volt igen nagy. A mentési munkálatok megkezdésekor kiderült, hogy hiányoznak a nehéz vasbeton elemek eltávolításához szükséges műszaki felszerelések, pl. az ún. kőfúrók (ilyeneket csak az „A" osztályozású helységekben rendszeresítettek) - pedig ezek - különösen a telitalálatot kapott vasúti szállodánál - szinte nélkülözhetetlenek voltak. A műszaki mentési munkák a városi főmérnök vezetésével eléggé vontatottan haladtak, ugyanis hiába állt viszonylag jelentős számú légóalakulat, illetve polgári lakosság rendelkezésre, a légitámadás annyira megzavarta az embereket, hogy elég volt egy kisebb motorzúgás, vagy az, hogy valaki elkiáltsa magát, miszerint repülőgépzúgást hall, máris szétszaladt mindenki, s csak jelentős idő elteltével folytatódhatott ismét a munka. - Komoly segítséget jelentett viszont, hogy délutánra megérkez554.