Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Dövényi Zoltán-Simon Imre: Adalékok Békés megye munkaerőmozgásához

c) A városokon kívüli vonzásközpontok vizsgálatánál is elsősorban azt tartottuk szem előtt, hogy ezek a települések milyen mértékben lényegesek környezetük számára mint munkaerővonzási centrumok. Nyilvánvaló, hogy a városok vonzáskörzetéhez tartozó kisebb centrumok munkaerővonzó jelentősége más megítélés alá esik, mint az olyan kisebb központé, amely környezetében az egyetlen munkaerővonzó településként jön számításba. A foglalkoztatottság szempontjából meglehetősen nehéz helyzetben lévő szeghalmi járás problémáinak megoldásában kiemelt szerephez juthat az EndrődGyoma együttes, amely már jelenleg is meglehetősen fontos szerepet játszik szűkebb környezete munkaerő foglalkoztatásában. A két település már most is jól kiegészíti egymást, a munkamegosztás területén. Másik központként ezen a területen Szeghalom jöhet számításba. Az Endrőd-Gyoma kapcsolathoz hasonló összefüggés van Mezőkovácsháza és Mezőhegyes között, amelyek szintén központok egymás számára, itt azonban a kapcsolat némileg egyoldalú, mivel a gazdaságilag nagyobb súlyú Mezőhegyes fölényben van a járási székhely szerepét betöltő, de gazdaságilag kevésbé jelentős Mezőkovácsházával szemben. 5. A munkaerőmozgáson belül a mezőgazdasági keresők jóval kisebb szerepet játszanak, mint az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva. Az összes eljáróknak mindössze 23,1%-a mezőgazdasági dolgozó, míg az iparban foglalkoztatottak aránya éppen 50%. A mezőgazdaság és az ipar igen eltérő munkahely-koncentráló jellege miatt a mezőgazdasági dolgozók munkaerőmozgása sajátos jellemvonásokat mutat: a) A mezőgazdasági munkaerőmozgás alapján nem mutatható ki a megye hármas területi elkülönülése. Az agrár jellegű vonzásközpontok szétszórtan helyezkednek el a megyében, s általában egyenként mindössze néhány száz mezőgazdasági keresőt vonzanak. b) A mezőgazdasági vonzásközpontok vonzásterülete kicsi, mindössze a közvetlen közelükben lévő településre terjed ki hatásuk. c) Noha a mezőgazdasági munkaerőmozgás elsősorban a járások szintjén jelentkezik nagyobb súllyal, ennek ellenére nem hanyagolható el a városok mezőgazdasági dolgozókra gyakorolt vonzó hatása sem. A mezőgazdasági bejárók negyedrésze városban dolgozik, s a városok hasonló nagyságú vonzást gyakorolnak szűkebb környezetük mezőgazdasági lakosságára, mint a legnagyobb mezőgazdasági jellegű vonzásközpontok. IV. Összegzés 1. A megye gazdasági fejlettség alapján történő területi felosztásának érvényét a munkaerőmozgás vizsgálata is alátámasztotta. 2. Ipari fejlettség, ipartelepítési adottság és munkaerőmozgás szempontjából a városok egyaránt három kategóriába sorolhatók. 3. Kiemelkedő jelentőségű vonzásközpont Békéscsaba, amelynek vonzáskörzetében a legdinamikusabb a munkaerőmozgás. 4. A megye jelentős nagyságú területei munkaerő szempontjából nem rendelkeznek intenzív városi vonzásközponttal. 510.