Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Dövényi Zoltán-Simon Imre: Adalékok Békés megye munkaerőmozgásához

A jelen tanulmányban nem közölt, de elkészített térképvázlatok is jelentős segítséget nyújtottak az elemzés elkészítéséhez, s közlésüktől azért tekintettük el, mert tartalmuk a fentiekben vázolt tartalmi célkitűzéseket csak részben érintették. III. Eredmények, következtetések Elöljáróban néhány olyan alapvonást szeretnénk rögzíteni, amelyek a munkaerőmozgás vizsgálatánál véleményünk szerint nem elhanyagolhatók: - Békés megye az iparilag elmaradott területek közé tartozik (Enyedi, 1970, Bart ke, 1971). - Mezőgazdaság országos viszonylatban is kiemelkedő fontosságú (Kulcsár, 1968, Bartke, 1971, Schöck-Szászy, 1973). - Az urbanizálódás megyénkben még eléggé alacsony szinten van. (FüzesiSulyok, 1973). Az I/1-5. pontban rögzített tartalmi célkitűzések - és a fentiekben kifejtett alapvonások - szem előtt tartásával a következő jellemvonásokat állapítottuk meg: 1. Békés megyében a bejáróknak több, mint 60%-a városban dolgozik, ezért véleményünk szerint a város fogalmának megközelítésénél egy - ha nem is alapvető - tényező lehet az, hogy a városban a munkahelyek száma általában magasabb, mint a helyben rendelkezésre álló aktív keresők száma. Miután a lakóhelyek koncentrálódása jelenleg még nem tathat lépést a munkahelyek számának gyarapodásával, ez szükségessé teszi, hogy a városi munkahelyek egy részének betöltését bejárókkal oldják meg. További lényeges tényező, hogy a városban betöltésre váró munkahelyek gazdasági fejlődésünk jelenlegi szintjén elsősorban ipari jellegűek, s ezért a városba bejáró dolgozók nagyobb része ipari munkahelyet foglal el. (Sümegby, 1968). Ez a - véleményünk szerint legszerencsésebbnek tekinthető - stuktúra természetesen nem érvényesülhet az ország valamennyi városánál. Különösképpen nem érvényesülhet Békés megyében, amely jelenleg még elsősorban mezőgazdasági jellegű terület. Ez tükröződik a foglalkozási szerkezetben is, hiszen a mezőgazdasági dolgozók százalékos részesedése az összes foglalkoztatottból az 1973-as felmérés szerint több mint 10%-kal haladja meg az iparban foglalkoztatottak arányát (41,7, ill. 31,3%). Az sem szorul különösebb bizonyításra, hogy az ipari nyersanyagokkal gyéren ellátott megye városai nem függetleníthetik magukat a mezőgazdasági környezetüktől. Ha a fentiekben elmondottak alapján vizsgáljuk az öt Békés megyei város munkaerőmozgását (1. ábra), akkor rögtön látható, hogy az általunk optimálisnak tekintett kritériumoknak egyedül Békéscsaba felel meg. Egyedül a megyeszékhelyen haladja meg az ipari foglalkoztatottak aránya az összfoglalkoztatottból az jo%-ot, s ennél magasabb az iparban foglalkoztatottak részesedése a bejárók, s meglehetősen alacsony az eljárók között. A másik végletet Békés város képviseli, amely az egyetlen város a megyében, ahol az eljárók száma nagyobb, mint a bejáróké. Az iparba eljárók száma majdnem hétszeresen haladja meg az iparba bejárók számát, ugyanakkor a város 502.