Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)
1974 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kósa László: Néprajzi kutatások Békés megyében
i97i/t>. A fonó Tótkomlóson és környékén. BÉ 2. sz. 233-242. 1972. Negyedi káposztásételek Nagybánhegyesen és Csanádalbertin. BÉ 1. sz. 60-77. 1973/a. Az emberrel kapcsolatos szlovák népi hiedelmek Békéscsabán, Tótkomlóson és Csanádalbertin. Népi Kultúra - Népi Társadalom VII. 181-209. 1973/b. Jegyzetek a Békés megyei szlovák lakosok szokásai és hiedelmei kutatásának néhány problémájáról. BÉ 2. sz. 315-333. 1973/c. Adalékok a Békés megyében élő szlovákok Petőfi-ismeretéhez- BÉ 1. sz. 41-45. 1974/a. Hiedelmek - varázslatok - boszorkányok (Békéscsaba, Tótkomlós és Csanádalberti szlovák lakói körében gyűjtött babonák, hiedelmi szokások). Békéscsaba 1974/b. Békés megyei vonatkozások néprajzi tanulmányokban. BÉ 1. sz. 162-165. é. n. Jeles napok a Békéscsabán és környékén élő szlovákoknál h. n. LINDER László 1940. Doboz és környékének pásztorművészete. Békéscsaba 1944. Adatok Békéscsaba és környékének néprajzához. Békéscsaba LIPTÁK Pál 1973. A békési butéliák. Új Auróra 53-61. LUDWIG Ede 1902. Békés-vármegyei közmondások. Békés-vármegyei népdalok. Ethn. 228-229, 319-320. LÜKŐ Gábor 1957. Megyénk népművészete. Békési Üzenet 3. sz. 28—33. MADAY Pál 1960. Békés megye városainak és környékének története. Békéscsaba 1962. Szarvas története. Szarvas MARKUS, M. 1972. Beszámoló az alföldi szlovákok hagyományos műveltségének szimpóziumáról. BÉ 2. sz. 343-347MATTHIÁS-MÁTRAINÉ VARGA Róza 1908-1909. Szarvasvidéki babonák. Ethn. 159-170, 113-116. MARKUS György 1936. Békés vármegye. Bp. Szerk.: MARTON László 1965. A békési lótartás ismeretanyaga és szókincse. Népr. Közi. 1-2. sz. 290-361. MELICH János 1896. A „birkás"-sal való járás Szarvason. Ethn. 410-411. MESTER György 1969. A májusfa ültetésének és kitáncolásának népszokása Eleken. KMHK. 3. sz. 43—53. MIKLYA Jenő 1962. Csanádapáca. Adatok a község történetéhez, földrajzához, néprajzához. Csanádapáca 1965. Sárréti írások. Szeghalom. Szerk.: MOLNÁR Ambrus 1972. Berény népessége és gabonatermesztése a XVI. században. BÉ 2. sz. 226-236. NAGY Anikó 196;. Adatok az orosházi tímáripar néprajzához. OSZKMÉ 1963/64, 281-288. Orosháza NAGY Gyula 1954. Takarás és nyomtatás a kardoskúti Kérdő-tanyán. Ethn. 167-197, 487-517. 195 5/a. Emlékkönyv hazánk felszabadulásának és az orosházi Szántó Kovács Múzeum fennállásának 10 éves évfordulójára. Szerk.: . Orosháza 1955/b. Katlan- és vikendkemencék Orosházán. In: NAGY Gyula 1955/a, 263-278. 1956. Az utolsó működő szárazmalom. NÉ 83-118. 1958. Lakodalmas kulcsoskalács sütése Orosházán és környékén, Népr. Közi. 77-106. 1959. Adatok Doboz gabonatermesztéséről. Gyula 1960/a. Társaságban cséplés Orosházán. OSZKMÉ i960, 448-496. Orosháza 1960/b. Vontatóból cséplés a Vásárhelyi pusztán. Ethn. 109-112. I9JO/C. Egy betlchemes-játék Orosházán 1959-ben. OSZKMÉ i960. 427-440. Orosháza 1961. Die Arbeitsphasen des Erntens und Austretens in der mittleren Gegend der Ungarischen Tiefebene. Zeitschrift für Ethnologie 84-115. 1963/a. A gabona szemtermésének tárolása Orosházán. Ethn. 84-105. 1963/b. A hagyományos földművelés a Vásárhelyi-pusztán. Bp. (Népr. Közi. VII/2.) 1964. Die Specherung von Körnerfrüchten ( Getreide) in Orosháza. Acta Ethnographies 281-312. 496.
