Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Krupa András: Újkígyósi népballadák

Magas itt a kőfalazat, Nehéz itt a rabélet, Mért is tudok úgy szeretni, Barna hűtlen tégedet. Volna tintám, volna tollam, Volna egy kis papiros, Mind le tudnám írni néked, Mi fáj nekem nagyon most. Van már tinta, van már toll is, Van már egy kis papiros, Szívem lett az írótollam, Könnyem tinta, arcom meg a papiros. Hej, keserves egy rabélet, Elmondhatom, istenem, Fogjon meg egy rabnő átka, Barna hűtlen tégedet. XVI. ÉLT EGY SZÉP ASSZONYKA Nagy Tiborné Hegedűs Margit, 33 éves, Üjkígyós, 1974. Elbeszélve, szabadon PIP • • Élt egy szép asz-szony-ka, nem is u-ly.in rc-gcn. Mcg-ol-te az u-rát, Úgy kc-rült bür-tön-bc.' TEA 1 *i m üpp * * za-bad a-kart len-ni, küny-nyen a-kart él-ni, Ször-nyű nagy tct-té-től nem is tu-dott fel-ni. Élt egy szép asszonyka, nem is olyan régen. Megölte az urát, úgy került börtönbe. Szabad akart lenni, könnyen akart élni, Szörnyű nagy tettétől nem is tudott félni. Mit tettem, mit tettem, örök börtönömre, Letörte a rablánc könnyű életemet, Imádkozni akart, nem nyílott a szája, Letört életének ékes koronája. Magához hívatta a rabfelügyelőt, Eresszen be hozzá egy kis friss levegőt, A szigorú ember nem hallgatott rája, Becsapta az ajtót, nincs pardon számára. A megőszült bíró, Magda édesapja, Hogyan szabjon törvényt saját lejányára? Elsáppadt a bíró, mondja szigorúján: Hozzák fel a bűnöst, mer nagyon rosszul van. 472.