Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Csende Béla: A kultúrotthon-mozgalom előzményei és kibontakozása Békés megyében

kenységében - különösen 1947-től - fokozatosan érezhetővé vált a párt következetes harcának eredménye, befolyásának növekedése. Békés megye szabadművelődési felügyelőjének tevékenységét a Magyar Kommunista Párt - az országos átlagtól eltérően - kezdettől fogva befolyásolta, majd fokozatosan irányította és beszámoltatta. „Az a tény, hogy az ország felszabadítása a mai vidékünkön (Békés, Csanád, Csongrád) vette kezdetét. .. így ezek a megyék szereztek leghamarabb tapasztalatokat a felszabadult ország, párt, állami és mozgalmi életének megszervezéséből, irányításából."

3 A szabad-művelődési időszak első részében a felszabadulás előtt működő tevékenykedő kultúrházakról, művelődésházakról nem esik szó. Ismeretes, hogy a különböző pártok, társadalmi és tömegszervezetek foglalják le, veszik igénybe ezeket a nem nagyszámú épületeket, a szervezeti és kulturális élet számára. A Magyar Kommunista Párt a munkásotthonok hagyományait s a szovjet klubok tapasztalatait felhasználva, figyelembe véve, kultúrházak létrehozását szorgalmazza. Ugyancsak ezt népszerűsíti a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság is. A párt 3 éves tervjavaslatában ez konkrétan is megfogalmazást nyert,,. . . Több millió forintot fordítunk a falusi kultúra támogatására, a népkönyvtárak, vándorkönyvtárak, a keskenyfilm mozgalom felkarolása útján. 20 vidéki kultúrházat fogunk felépíteni 10 400 000 Ft költséggel. ... a vidéki kultúrházak központjai lesznek a vidék kultúréletének."

4 Füzesgyarmat 3 éves gazdasági tervbizottsága 1947-ben a „különféle javaslatok közt első helyet biztosított a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság javaslatának, mely szerint a község és a pártok, intézmények egyhangú véleménye alapján elfogadja a nélkülözhetetlenné vált KULTÚRHÁZ létesítését. Indok: Füzesgyarmaton nincs kultúrház, így a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság nem tudja kifejteni kulturális célkitűzéseit, és az elhanyagolt kultúrházat helység hiányában nem fejlesztheti, melynek következménye, hogy a nép széles rétege ismételten kívül marad a kultúra áldásából."

5 A Magyar Kommunista Párt 3 éves tervjavaslatában szereplő kulturális feladatok a szabadművelődés 3 éves tervében is megfogalmazást nyertek, ami a párt befolyásának súlyának növekedését jelenti a kultúra területén is. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium Szabadművelődési Ügyosztályának képviselője a szaktárca szemszögéből az Országos Szabadművelődési Tanács 3 éves tervével kapcsolatosan a következőket világítja meg: „Ami a művelődési feladatokat illeti, minél nagyobb számban kell állandó jellegű kultúrintézményeket létesítenünk. Nem adhatjuk alább annál a követelménynél, hogy fokonként minden községben kultúrházat állítsunk fel, amely valóságos művelődési teleppé váljék a község számára. Ebben kell összpontosítani az állandó jellegű szabadiskolák, tanfolyamok, önképzőkörök munkáját, a színi előadások, műsoros összejövetelek rendezését. Itt kell felállítani a községi könyvtárat, olvasó és tanácskozó termet. Ezt a kultúrházat a szabadművelődési tanács gondozza és egyaránt rendelkezésére áll a tanácsban helyet foglaló kultúrszervezeteknek, elsősorban azonban a közösen létesített és állandó jelleget öltött kultúrintézményeknek."

6 Mindezekből kiderül, hogy a kultúrházak létrehozására és működésére vonatkozó tervek és elképzelések a tartalmi tevékenység tisztázása nélkül már megfogalmazást nyertek, s ezzel kapcsolatosan a minisztérium is megkezdte az előkészítő munkát. 436.