Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Gácser József: Az iskolai élet demokratizmusának alakulása Békés megye közoktatási intézményeiben

Az iskolai élet demokratizmusának alakulásához nagy lendületet adott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1972. június 15-i határozata, amely az állami oktatás helyzetét és fejlesztésének feladatait jelölte meg. A határozat egyértelműen leszögezi: „a tantestületek közösségi élete nem fejlődött eléggé, demokratizmusa elmaradt a társadalmi demokratizmus átlagos szintjétől."

3 Igaz ez a megállapítás Békés megyére is. Különösen, ha azt vizsgáljuk, hogy az iskolának egész tevékenységével önálló, aktív, kezdeményező, alkotó személyiségeket kell nevelnie, akkor ennek a követelménynek csak olyan tantestületi közösségek tudnak eleget tenni, amelyek maguk is hasonló módon élnek. Ma még nem mondhatjuk azt, hogy a tantestületek közössége vagy legalábbis többségüknek közössége aktív módon tevékenykedne. Van még egymástól elzárkózás, „csak a magam munkája érdekel"-nézet, „nem bírálok, mert akkor engem sem bírálnak." Nem fejlődött eléggé a nevelők és tanulók együttmunkálkodó közössége. A Központi Bizottság határozata alapján az MSZMP Békés megyei Bizottsága is felülvizsgálta az állami oktatás helyzetét, és megjelölte a továbbfejlesztés főbb irányait, feladatait. A megyei feladatok meghatározásában kiemelt helyet kapott az, hogy: „Növelni kell az iskolai nevelőmunka hatékonyságát, az irányító és ellenőrző tevékenység színvonalát és demokratizmusát."'

1 Ez a határozat is a nevelőmunkát és a demokratizmust állítja előtérbe. Az azóta eltelt időszak azt igazolja, hogy a tantestületekben ma már több szó esik a demokratizmusról, a nevelőmunkáról. Különösen igazolja ezt a megállapítást, hogy az elmúlt tíz-tizenöt évben nem volt olyan aktív, tartalmas, a gyermekek neveléséért felelősséget vállaló nevelőtestületi értekezlet a megyében, mint az 1972. november 21-i. Mint ismeretes, országosan is, így a megye valamennyi iskolájában is ezen a napon vitatták meg a tantestület tagjai az MSZMP Központi Bizottságának az állami oktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló határozatát. Igaz az is, hogy erre a nevelési értekezletre már a tanév végétől kezdve készültek a pedagógusok. Nagy segítséget jelentett, hogy a párt, a tanács és a Pedagógusok Szakszervezete tisztségviselői jelentésükkel és aktív közreműködésükkel is hozzájárultak a nevelőtestületi értekezlet sikeréhez. A Megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya nemrég megvizsgálta 47 közoktatási intézményben az iskolai élet demokratizmusának alakulását. Ez azt jelenti, hogy az általános iskolák 27%-át, a középfokú oktatási intézmények 47%-át néztük meg. A vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsuk, hogyan alakul az iskolai élet demokratizmusa a KB határozata óta, mi a tényleges helyzet ma. A vizsgálat alkalmával írásos dokumentumokat tanulmányoztunk (nevelőtestületi jegyzőkönyvek, határozatok stb.). Beszélgetést folytattunk az iskola igazgatójával, helyettesével, párttitkárával vagy pártcsoportvezetőjével, a szakszervezeti bizottság titkárával, úttörőcsapatvezetővel, pártösszekötő tanárral, középiskolákban a KISZ-vezetőkkel, szülői munkaközösségi elnökökkel, nevelőkkel, elsősorban a munkaközösségek vezetőivel. Véleményünk szerint a demokratizmus kialakulását ma még olyan gátló tényezők akadályozzák, mint: 421.