Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Csatári Béla: Békés megye társadalmi, gazdasági helyzete és fejlődése az elmúlt 30 esztendőben (1944-1974)

Iának csak 4, vagy annál is kevesebb osztályát végezhették el, a középiskolába beiratkozott tanulóknak is csak 20,4 százaléka jutott cl az érettségiig. A legelhanyagoltabbak a falusi, tanyasi iskolák voltak. 1924 őszén például az uradalmi iskolák 95 százalékában teljesen osztatlanul folyt a tanítás; egy tanító hat osztállyal foglalkozott. Az elhanyagolt, sötét és nyirkos tantermekben a tanulók létszáma magas volt, s ez lehetetlenné tette a színvonalas oktató-nevelő munkát. 1945 előtt ix középiskola volt a megyében. A munkások, a dolgozó parasztság gyermekei csak nehezen juthattak el a középiskolákba. Az 1941. évi népszámlálás adatai szerint a megye lakosai közül mindössze 3949-nek volt érettségije. A felszabadulás, a népi demokratikus rendszer első intézkedései és hatása, 11)44 ősze, döntő fordulatot hozott Békés megye történetében. A megye az országban elsőként szabadult fel a hitleri fasizmus és csatlósainak igája alól. A felszabadulás után az állam és a társadalom demokratikus átalakulása - miközben az ország nyugati részein még harcok folytak - megteremtette a földreform megvalósításának feltételeit. A Magyar Kommunista Párt és a Nemzeti Parasztpárt földreformot sürgető kezdeményezéseit a megye öntudatos, nincstelen földmunkása és szegényparasztjai következetesen támogatták. A megyéből 44 község, illetve város küldött földreformot követelő küldöttséget Debrecenbe, az Ideiglenes Nemzeti Kormányhoz. Több helyen már a földreform-rendelet megjelenése előtt összeírták az igénylőket és megkezdték a nagybirtokok felosztását. így született meg a magyar népi demokrácia, az Ideiglenes Nemzeti Kormány egyik történelmi jelentőségű intézkedése: a 600 1945. ME számú földreform-rendelet, és 1945. március 18-án a Magyar Közlönyben történt nyilvánosságra-hozatalával el is indult a megvalósítás útján. A rendelet megjelenése után egy hónap alatt végbement az igénybe vett birtokok kimérése és birtokba adása, s ezzel örökre eldőlt a történelmi per. A megyében 39 200-an földjuttatásban, 2900 család ház- és 11 600-an házhelyjuttatásban részesültek. Eltűnt a nagybirtok és csökkent a törpebirtokosok száma. A földhözjutottak átlagos birtoknagysága 4,8 kat. hold volt. A megváltozott termelési viszonyok között, soha nem látott nehézségek közepette, nagy lelkesedéssel indult meg a termelés. A demokratikus földreform, a nagybirtok parasztkézre adása erőteljesen aktivizálta azokat a szunnyadó erőket, amelyek a parasztságban potenciálisan léteznek. Öszi vetés - háborús események következtében - az összes szántóterületnek csak 20 százalékán volt, ebből 64 000 kat. hold őszi kalászos, 46 000 kat. hold évelő takarmány. 1945 tavaszán a föld megműveléséhez, az igaerő pótlására a tehenek jármozását is elrendelték. Ahol sem iga, sem gépierő nem állt rendelkezésre, emberi kézierővel végezték a talaj előkészítését és annak bevetését. A Szovjetunió kormánya a nehéz körülmények közepette megoldhatatlannak látszó tavaszi munkák elvégzéséhez nagy segítséget nyújtott azzal, hogy a Földművelésügyi Minisztérium útján 174 q benzin, 5 552 q petróleum és 564 q traktorolaj üzemanyagot juttatott a vármegye részére. Békés megye akkori 494000 kat. hold szántóterületéből a tavaszi művelésre váró szántónak mindössze 13%-a (kb. 50 000 kat. hold) maradt vetetlenül. 394.