Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)
1974 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Puja Frigyes: Battonya felszabadulása
Ennek alapján leszögezhetjük, hogy a Vörös Hadsereg két katonája, Brjuhov hadnagy és társa 1944. szeptember 23-án, 10 óra 30 perckor elsőként Battonyánál lépett magyar földre. Ezt senki sem vitatja ma már. Igaz, a „Magyarország" című lap 1969. évi Évkönyve azt állította, hogy 1944. szeptember 24-én egy szovjet előőrs egy Csanád nevű magyar faluban lépett magyar földre . . . Azonban már bebizonyosodott, hogy szeptember 23-án lépett magyar földre az első szovjetkatona, másodszor: Csanád nevű község Magyarországon nincs, ilyen nevű község csak Romániában van. Bizonyos az is, hogy a Battonya alatt és a községben állomásozó magyar alakulatok szeptember 23-án elhagyták a községet, s oda többé nem is tértek vissza. A csendőrség a Horthy-közigazgatással együtt már jóval korábban elmenekült. Három napon át, tehát a magyar csapatok elvonulása és a szovjet katonai közigazgatás megkezdése között a községben semmiféle katonaság és hatóság nem volt. Battonya község tehát gyakorlatilag már szeptember 23-án a késő délutáni órákban szabad volt! A kérdés eldöntése szempontjából nagyon fontos a szemtanúk véleménye is. Battonya község felszabadulásának 25. évfordulóján részt vett a magyarországi felszabadító harcok egyik élő hőse, Filip Gyenyiszovics Kiva, a Szovjet Hadsereg egykori őrnagya is. Kiva elvtárs elmondotta, hogy az ő csapata - egy felderítő zászlóalj - rögtön az 1944. szeptember 23-án indított támadás után benyomult a községbe, ahol se német, se magyar katonákat nem találtak. Nem álltak meg, tovább robogtak Mezőhegyes felé. Kiva elvtárs még arra a sarki kútra is emlékezett, ahol 1944. szeptember 23-án vizet ivott. . . Éppen ezért teljesen jogos a battonyaiaknak az az állítása, hogy az első felszabadított mag'yar település Battonya volt. Lényeges ennek a ténynek a leszögezése, mert az első felszabadított falu vagy község címéért - habár azt ma már senki sem vonja kétségbe, hogy a szovjetcsapatok elsőként Battonyánál léptek magyar földre - egy ideig bizonyos versengés folyt. Azt, hogy Makó volt az első magyar felszabadított város, az újságok megírták. A város felszabadulását 1944. szeptember 26-ra teszik. Ezt a korabeli sajtóval bizonyíthatjuk. 1. A „Makói Népújság" című koalíciós lap 1946. szeptember 25. és 26.-i számában hírt ad a város felszabadulásának első éves évfordulójáról, szeptember 26-ban jelölve meg ezt a napot. 2. A „Makó és Vidéke" című szociáldemokrata újság 1946. szeptember 26.-Í száma „Évfordulónk" című vezércikkben köszönti Makó város felszabadulásának második évfordulóját. Ugyanebben a számban arról ad hírt, hogy a szovjet csapatok bevonulása Makóra 1944. szeptember 25-ről 26-ra virradóra történt meg. Földeák felszabadulását a háború utáni években szeptember 23-án ünnepelték. Csakhogy ez minden valószínűség szerint tévedés. A magyar hadijelentés szerint Földeák először szeptember 27-én jutott az „ellenség" kezére. De nem is ez a legfontosabb bizonyíték, hanem az, hogy ez katonailag lehetetlen volt, ahogy később bizonyítjuk. 387.
