Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 2. szám - SZEMLE

Négy értékes kötet a két szomszédos megyéből szabó ferenc Úgy tűnik, időnként nem haszontalan felidéznünk a régi tapasztalatot: A vidékiesség, a provinciális szemlélet egyik nem lebecsülendő „gyógyszere", ha a saját viszonyainkhoz hasonló adottságok között született, színvonalukban egyáltalán nem „vidéki" erőfeszítésekről esetenként és röviden értékelést adunk. A mi Békés megyei optikánk akkor torzít legkevésbé, ha az országos mérce után mindjárt a velünk határos megyékre tekintünk. A vidéki szellemi élet vélt vagy valóságos hátrányait mi magunk is csökkenthetjük, ha a jó vidéki kezdeményezéseket értékük szerint becsüljük. A kölcsönös, baráti érdeklődésből csak haszon származhat. Nem tagadhatjuk: A művészeti, közművelődési kapcsolatok intenzitásához képest egyes területeken a kelleténél és a lehetségesnél ritkább ma még a szellemi érintkezés, kifejezetten gyenge például egymás kiadványainak ismerete. Elenyészően szűk az a réteg, amely - egyebek között - a szomszéd megyék napilapjait olvassa. A megyehatár, sőt a városvagy a községhatár mechanikus elválasztó-vonal jellege elég gyakran érvényesül. Érdeklődésünk ugyanolyan főváros-centrikus, mint a budapesti fókuszból szétfutó hazai vasúthálózat. Az itt tárgyalásra kerülő négy kis kötet az elmondott indítékok mellett azért is megérdemli a Békés megyei olvasók és kutatók figyelmét, mert valamennyi a mi területünket érintő, nekünk szóló konkrét anyagot is nyújt. E kiadványok bemutatására inspirál bennünket, hogy mind a négy más és más, a mi megyénkben kevésbé művelt, fontos „műfajt" képvisel, s így ötletet adhat a nálunk formálódó tervekhez is. *** Bajomi krónika címmel, Dankó Imre szerkesztésében, néprajzi és helytörténeti antológiát jelentetett meg Biharnagybajom község tanácsa a Sárrét kiváló kutatója, Szűcs Sándor 70. születésnapja tiszteletére. A nemes egyszerűségű kötet a beköszöntőn kívül 18 rövidebb közleményt foglal magába, elsősorban ismert debreceni és hajdú-bihari kutatók tollából. Az értékes gyűjtemény számos új szemponttal, adattal gazdagítja a Sárréttel és egyáltalán az Alfölddel kapcsolatos néprajzi ismereteinket. A közreadott írások egyike-másika magán viseli ugyan a gyors születés nyomait, a kis tanulmányok, nívós adatközlések egymáshoz kötődése, mégis következetes szerkezetet ad a méltó köszöntőnek szánt gyűjteménynek. Békés megyében élő szerző - bár a szerkesztő felkérése többekhez eljutott nem szerepel az antológiában, a hozzánk tartozó sárréti községek, minket is izgató sárréti és bihari problémák viszont annál többször. Szilágyi Miklósnak „Jég alatti halászat a Sárréten 1811-ben" c. írása éppen egy füzesgyarmati és sárrétudvari határper és más füzesgyarmati iratok alapján jellemzi a jég alatti kerítőhalá345