Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)
1974 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Dankó Imre: Sarkad nagy fia: Veress Sándor
meghalt. 1 1 Ott is temették el. Felesége 1885. december 27-én lepleztette le sírja fölött a már előbb említett monumentális síremléket. Életrajzához még csak annyit jegyzünk meg, hogy öccsét, Veress Ferencet, miután híres mérnök, megbecsült polgár lett, és megfelelő elhelyezésére lehetősége nyílt, kihívatta Romániába. Veress Ferenc Romániában Obrenovics Mihály szerb fejedelem romániai, közelebbről piatrai, később a heresti birtokának igazgatója lett. A két testvér sok munkája összeforrt, kiegészítette egymást, mindketten a fiatal lendülettel teli román közélet kiemelkedően megbecsült tagjai voltak. 1 2 A másik megjegyezni való pedig az, hogy gyermekei közül különösen Veress Endre méltó az említésre. Nagyszerű tudományos pályát futott be, szorgos történeti kutatásokkal, a népek békés együttélését és kölcsönös megbecsülését igazoló és egyben követelő feldolgozásokkal nagymértékben fejlesztette a magyar—román kapcsolatokat. 1 3 Békés megyei vonatkozásban is jelentős a munkássága, ő állítatta össze többek között Gyula város oklevéltárát. 1 4 A gyulai városháza, korábban megyeháza udvarán álló emlékkövét 1961-ben állítottuk fel. 1 5 Veress Sándor reális érzékéből, gyakorlati életfelfogásából következik, hogy jó időpontban érkezett, települt Romániába. Az 1829. évi drinápolyi béke után a románok fokozott mértékben kapcsolódtak be az európai gazdasági, politikai és kulturális életbe. A sokoldalú fejlődés alapját a nagy fejlődésnek indult búzakereskedelem adta meg. Ehhez a nemcsak nagymértékű, de gyors fejlődéshez azonban csak részben voltak meg a százados török rabságból csak kevéssel azelőtt félig-meddig felszabadult román népnek a lehetőségei. Főleg szakemberek hiányoztak. A több szakértelmet és gyors megértést kívánó munkákra a még akkor nagyon elhanyagolt román jobbágyság legnagyobbrészt alkalmatlan volt. 1 6 Szakmunkások és iparosok hiányában a szomszédos országból bevándorolt idegenekre hárult a román gazdasági és kulturális élet első lehetőségeinek kiaknázása. A bevándorló iparosok és munkások többsége már az 1830-as évektől kezdve magyar és székely volt. Eredményeik láttán a 40-es években több művelt magyar is kivándorolt Romániába. Főleg orvosok, mérnökök, gyógyszerészek, festők stb. Végeredményben ezek közé tartozott Veress Sándor is. Bíró Sándor, az Oroszhegyi Jósa idézett könyve elé írt bevezetőjében ezek közül a vezető, nagy névre szert tett kivándorló magyarok közül P. Szathmáry Károlyt, Likács Ferencet, Hamar Lajost, Mózes Károlyt, Udvarhelyi Karácsonyi Károlyt, Fialla Lajost, említi Oroszhegyi Jósán kívül. 1 7 A román államalakulás időszaka ez. Az 1791. évi szisztovói béke ugyan biztosította Törökország fennhatóságát Moldva és Havasalföld felett, a két román fejedelemség felett, de 1858-ban, a párizsi konferencia, Moldva és Havasalföld egyesítésével megteremtette az egyesített román fejedelemséget, ami még mindig török fennhatóság alatt állott. Óriási jelentőségű volt, hogy 1859- • ben Cuza Sándort választotta mindkét fejedelemség fejedelemnek. Cuzát Oroszország és Franciaország egyaránt támogatta. Liberális reformokat hozott, növelte a fejedelmi hatalmat, előkészítette az ország tényleges függetlenségét. De 1866-ban, a reakciós nagybojárok, akik feudális előjogaikat és az alig felcseperedett liberális nagypolgárság, akik viszont a parlamentarizmusban 32