Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dedinszky Gyula: Miről beszélnek a száz év előtti békéscsabai kisiskolások szépírási gyakorlatai?

Nos, mik is voltak a száz év előtti békéscsabai tanító iskolai munkájának a nehézségei ? Mindenekelőtt is az, hogy mindegyikük több osztályt tanított, vagy a I—

III., vagy a IV-VI., esetleg mind a hat osztályt. Ebből következett az egy tanítóra jutó tanulók rendkívül nagy száma. Gyakori volt a 200, de íme, Wilim Jánosnak a Kastélyi iskolában 1855-ben 315 beírt iskolása volt. További nehézséget jelentett a kétnyelvű oktatás. Az iskolába fölkerülő elsősök túlnyomó többsége egy szót sem tudott magyarul, a szlovák nyelven közölt alapismeretekkel egyidejűleg kellett a tanulót a magyar nyelv rejtelmeibe is bevezetni. Gyakori és nagy nehézséget jelentett a tanítónak az is, ha valamelyik osztályába addig tanyai iskolában tanult gyermeket vezettek fel. A tanyákon nem voltak rendes iskolák, ott oklevél nélküli magántanítók, iparos, paraszt, vagy még gyakrabban egyszerű napszámos emberek osztották a tudományt a kicsinyeknek. Elképzelhető, hogy micsoda eredménnyel. Igaz, hogy az egyház a maga diplomás tanítóinak közbenjöttével bizonyos alkalmassági vizsgának vetette alá a tanyai tanítóságra jelentkező személyeket, de hát ez az alkalmasság legfeljebb az írás-olvasás, az egyszeregy és a bibliai történetek tanításáig terjedt, tovább alig. Nos, ilyen körülmények között tanultak meg a száz év előtti békéscsabai kisiskolások gyöngybetűket formálni, szlovák anyanyelvükön is írni-olvasni, magyarul fogalmazni, Petőfi verseken lelkesedni, Széchenyi Istvánokat értékelni, a „tüneménytan" titkait érteni és ilyen körülmények között kellett a tanítóknak is értelmes, dolgos, becsületes embereket faragniok a hozzájuk beadott gyermekekből. Békéscsaba népének dicséretreméltó hálája mutatkozott meg egykori tanítói iránt abban, hogy néhányukról utcát nevezett el városában. Források. A dolgozatban felhasznált anyag a Békéscsabai Evangélikus Gyülekezet Levéltárának I. e. 91., 95. és III. számú Vizsgái mutatványok, Iskolai jelentések és Iskolai bizonyítványok, oklevelek c. raktári egységeiből való. A tárgyalt kor neves tanító személyiségei voltak: Nóvák Dániel, Michnay Mihály, Wilim János, Endreffi János, Csorba Mihály, Sztraka Károly, Vozárik Pál, Kuczky Mihály, Csarejs György cs mások. 322