Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)
1974 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Tábori György: A tájházlétesítés elvi szempontjai
A tájházlétesítés elvi szempontjai tábori györgy A földműveléssel, állattartással foglalkozó parasztság életkörülményei napjainkban megváltoztak, amit többek között a nagyüzemi gazdálkodás erőteljes fejlődése, a gépesítés váltott ki. A régi lakóház, a házbelső, a gazdálkodás eszközanyaga, vagy a viselet bemutatása komplex formában a ma emberének, legvalósabban egy tájház keretén belül oldható meg a legalkalmasabban, aminek létrehozása jól tükrözheti az elmúlt idők életkörülményeit, hagyományait. Békés megyében az utóbbi években két tájház létrehozására került sor, mind a kettő szlovák nemzetiségek által is lakott helységben: az egyik Tótkomlóson, a másik Békéscsabán. 1 Nem véletlen az, hogy éppen szlovák nemzetiség által lakott helységben vált valóra a tájház létesítés gondolata, ugyanis külön etnikai csoportot képeznek, ami építkezésükben, díszítőművészetükben és szokásaikban megkülönbözteti őket a környező magyarságtól. Más helységekben is mutatkozott igény tájház létesítésére. Kétegyházán például a művelődési ház egyik szobáját rendezték be ilyen céllal 1971-ben, de az rövid életű volt. Méhkeréken a lelkesedés lángja hol fellobban, hol lelohad, de csak annyi történt, hogy szakember bevonásával szemrevételeztek több lakóházat, amelyek közül az egyik igen alkalmas lenne tájház céljára. A békési Városi Tanács is keresi a megvalósítás módját. Más Békés megyei helységekben is felvetődött a népművelés célját is jól szolgáló gondolat. Amikor a kötudatban az igények ilyen felhalmozódva törnek a felszínre, célszerű megvizsgálni az indító okokat, és azt, hogy egy tájház megvalósításának mi a lehetősége, kiválasztásának és berendezésének mi a módja. A megvalósításhoz nem elég az elhatározás, messzemenően biztosítani kell az anyagi feltételeket oly módon, hogy a célnak kiválasztott objektum funkciójának megfelelően működhessen: meg kell határozni, hogy ki a fenntartó, gondoskodni kell állaga megóvásáról, és nem utolsósorban az üzemeltetés anyagi és személyi ellátottságáról. Egy megvalósult tájház tulajdonképpen a szabadtéri néprajzi gyűjtemény - múzeum - fogalmát tölti be, amit Vargha L. így fogalmazott meg: „A szabadtéri néprajzi gyűjtemény a népi életforma történeti és gazdasági szempontból lehető teljes egészét mutatja be. A népi életforma egykori és hagyományos települési képére utalva, lakóhelyének, telekelhelyezésének, udvarának, építészetének lakó- és gazdasági épületeinek - s berendezéseinek egységes és teljes, átfogó és részletes bemutatását adja. Mindazt tehát, amely egy (közvetlen muzeális teremben), a megszokott múzeumi keretben csak hiányosan, csonkán vagy egyáltalán nem mutatható be, nem állítható ki." 2 Az Országos Műemléki Felügyelőség ebben a munkában hathatós támogatást tud nyújtani az objektum kiválasztásában és annak népi műemléki jellege esetében rekonstruálásában. A megyénkben már meglevő és a későbbiek során létesülő szabad308