Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Hunya István: Földmunkásköri beszélgetések az ókori vallásokról

előbbi hiszékenységére és gyűlöletesen azokra, akik már tudják: a mese az mese, mégis valóságnak hirdetik. - Érdekesek ezek a hitregék. Na, de a mese érdekesebb, mint az elmélkedés. A múltkor azt a részét mondtam el, amikor az ember még kezdetleges korát élte. A kutatók nyomán haladva mindent nem mondhatok el, amit leírtak. Az is sok, amit úgy érzek, okvetlen szükséges ahhoz, hogy valamennyire megismerjük a fejlődés lassú menetét. . . „Az egyiptomiaknak K. e. 4241-ben már 365 napos évük volt. Ismerték az írást, a mértani tudományt. Tehát már a komoly művelődés felé haladt a nép. Az egyistenhitig azonban még nem jutott el. Náluk az állat a legfőbb kultusz: Az Ápisz bikát Memphiszben Ptah templomában mint az isteni megtermékenyítő hatalom megtestesült jelképét tisztelték s kimúlása után bebalzsamozták. Ha új Ápiszt találtak, azt tartották, nagy szerencsét hoz Egyiptomra . . . Kanaánban és Indiában is a bajok kiengesztelője a tehénkultusz . . . Egyiptomban az eget is óriás tehénnek ábrázolták. A természet erőinek az imádata is nagy kultusz. Elsősorban a Nap, a föld, a hold, a Nílus. Nevezetes isten volt Horus is, aki szintén napisten volt, de Re riválisából Re és Isis fia lett. . . Osiris és Isis volt a nemzeti isten, kinek mítosza az egyiptomi vallás legérdekesebb emléke. Osiris, Gebrnek és Nutnak a fia, a föld uralkodója. Nut, az ég istennője, a halottak országának királynője. Fején tehénszarvak között napkorong . .. Sebak istent krokodil fejjel ábrázolják . . ." - Állj csak meg, Pista - szólt Gyurka. - Űgy értem, bár nem mondtad ki, valami különös bika kellett, hogy elnyerje az isteni rangot? -Igen Gyurka, ahogy a mese aprólékosan mondja: teljesen fekete, a homloka közepén, egy szabályos háromszög, fehér csillaggal. Ha olyat találtak, nagy gonddal kicsi korától valamely szentélyben nevelték. - Csodálatos az gyerekek - szólt Lukács bácsi. - Olyan kultúrával rendelkeztek és állatot istenítettek. Pedig úgy van, hiszen régen még a háború előtt az Ókor történetében olvastam is erről. Megrajzolva is láttam olyan állatfejű embereket. -Nicsak! - nevetett Büngös Illés. - Nem is olyan csodálatos az, emberek. Éppen a napokban akadt a kezembe a kis katekizmus. Ahogy hajtogatom, hát látom a régi képet. A tizenkét tanítvány közt áll Mária, feje felett a kiterjesztett szárnyú galamb. Felette az írás: Ki a szentlélek? A szentlélek a harmadik személy. Máriát is galamb képében szállja meg a szentlélek. Tehát nem csodálkozhatunk az 0 Egyiptomon, hiszen még hatezer év múltán nálunk a legújabb madár a galamb, a harmadik isteni személy, Mária jelképe. - Na látjuk emberek, - szólt kis Ore - ha most nem beszélünk az állatok istenítéséről, hogy elfeledjük, amit az iskolában három-négy évig tanultunk, leckében elmondunk, de nem értettünk. Én is csak most emlékszem: tényleg a galamb a római katolikus vallásban a harmadik isteni személy. A kiskáté úgyis bemutatja, amikor Krisztus a kereszten függ, feje felett a napkorongon kiterjesztett szárnnyal áll a galamb. Fölötte meg a szakállas isten. Na de tán te folytasd Pista. Nagyon érdekes. - Folytatom. De mert ez az ókori hitregét is, mint a gazdasági, politikai tényezőket, melyek még bővebb ismeretet kívánnak tőlünk, ilyen beszélgetés formájában értjük meg legkönnyebben, ezért inkább engem állítsatok meg, hogysem elfutni engedjetek olyan gondolatokat, amelyek a megértést segítik: Mint a legősibb időben elképzelték az emberek a föld alatti életet, a kulturáltabb ókorban is megtaláljuk azt. Az egyiptomi hitregében már így alakult: „A halott vagy vízen, vagy szárazföldön jut az alvilágba. Osiris a 42 alvilági bíró jelenlétében tartja meg a végítéletet. A halott bűnvallást tesz... A többi között ál300