Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 2. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Koszorús Oszkár: Könyvterjesztő munka az orosházi ÁFÉSZ Könyvesboltban

Amilyen szívesen foglalkozunk a hanglemezekkel (a forgalmat jól kiegészíti), olyan kevéssé szívesen foglalkozunk a z^neműye.kkel. A terjesztés legnagyobb problémája az, hogy évek óta nincs visszárúzás. Halmozódnak a forgalomból kivont zongora-, hegedű- s egyéb iskolák, előadási darabok, s nem tudjuk sem eladni, sem visszaküldeni. Jelenleg kb. 15 000 Ft értékű elfekvő kottánk van. Évi forgalmunk kb. 50000 Ft. A kérdés megoldására mi is több ízben tettünk lépéseket - nem lehet mindent az árrés terhére leírni - remény van arra, hogy a Zeneiskola növendékei, s a zeneszeretők részére jobb és nagyobb választékot tudunk biztosítani zeneművekből. Több évvel ezelőtt általános nézet volt a fenntartó szervek részéről, hogy nem érdemes a könyvvel foglalkozni, mert ráfizetéses. Az orosházi ÁFÉSZ Könyvesbolt 1971-ben 125 000 Ft, 1972-ben 157000 Ft-os nyereséggel zárt. Ez az összeg az orosházi ÁFÉSZ 1972-es összforgalmában és nyereségében (összforgalom 425 millió Fc, össznyereség 10 millió 148 ezer Ft) természetesen igen kicsi, de a megyében működő ÁFÉSZ könyvesboltok között megerősítettük első helyünket. Több olyan tényező van, ami bizakodásra ad okot a jövőben is. A forgalom ugrásszerű növekedése mellett (az utóbbi 2 évben 840 ezer forint) eltörölték az eszközlekötési járulékot (ez kb. 50 ezer Ft), s az 1972. évtől kezdődően új, magasabb árréseket állapítottak meg a könyvkereskedelemben. Ismét bizonyítva azt, hogy a kultúra nem lehet árucikk a szocialista társadalomban. a) Élő magyar, a szovjet és népi demokratikus szerzők által írt szépirodalom, valamint a politikai műveknél 33%-os árrés; b) lektűrök, krimik, kalandregények 18%-os árrés; c) a magyar klasszikusok, a külföldi szépirodalom, a gyermek és ifjúsági irodalom, az ismeretterjesztő kiadványok, a zeneművek, a tudományos és szakkönyvek 24%-os árrés; d) a tankönyvek árrése 13%-os. A szövetkezeti könyvterjesztés a beszerzések után még plusz 6% dotációt is kap. A könyvesboltok nagy része már nyereséges, annak ellenére, hogy sok a ráfordítás: munkabér, közteher, kamat, bizományosok jutaléka, fűtés, világítás, postaköltség, bérleti díjak, igazgatási költség, szállítási költség, reklám, propaganda, s még más kisebb-nagyobb költségek is terhelik a könyvesboltot. Ügy kell gazdálkodnunk, hogy az árrésből minderre, sőt nyereségre is fussa. A szövetkezet vezetői támogatják a könyvterjesztést, segítenek megoldani problémáinkat, munkánkat elismerik. A tömegszervezetekkel is jó a kapcsolat, a Mezőgazdasági Könyvhónap, Költészet Napja, Ünnepi Könyvhét, öszi Megyei Könyvhetek alkalmával közösen készítjük el a munkatervet, s a Nőtanács évek óta árul egy sátrunkban az Ünnepi Könyvhéten. A könyvesboltot 1963-ban korszerűsítették. Azóta 10 év telt el, s a forgalom 1,5 millió forinttal nőtt. A jelenlegi bolt alapterülete és raktára kicsi. A városrendezési terv szerint rövidesen lebontják boltunkat, s új - reméljük nagyobb - helyre költözünk. Azt hiszem, hogy e kis írásból bepillantást nyertek olvasóink egy könyvesbolt munkájába, s általában könyvterjesztésünk mai problémáiba. Lehetőségek, még nagy lehetőségek vannak a könyvterjesztés előtt. Nekünk, könyvterjesztőknek, az a feladatunk, hogy a könyvesboltot, bizonyos értelemben kulturális központtá alakítsuk, s ide gyűljenek össze azok, akiknek valami közük van a könyvhöz. Ha állandó mozgás van a boltban, ez elsősorban a boltnak jó, „a tömeg tömeget vonz" elve alapján. Célunk, hogy a lakosság kulturáltabban dolgozzon, s kulturáltabban éljen munka után is, s gyarapodó anyagi javai mellé mindig kerüljenek szellemi javak is. 274