Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 2. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Haiman György: 500 éves a magyar könyvnyomtatás

IÍÖZMÜYliLÓDÉS 500 éves a magyar könyvnyomtatás Elhangzott Gyorfián, 197}. október 11-én. haiman györgy Öt évszázadnyi távolságba tekintünk ma vissza, amikor a magyar könyvnyomtatás alapítására emlékezünk. 1973. június 5-én volt ötszáz éve annak, hogy Hess András, az első budai nyomdász 1473 pünkösdjének előestéjén befejezte a Magyarok Krónikájának nyomtatását. Mindössze harminchárom esztendő telt el ekkor a nevezetes 1440. év óta, amikor német földön, Mainz városában Johannes Gutenberg színrelépett a könyvnyomtatás világraszóló találmányával. Milyen volt a kor, amely magáénak mondhatta az első magyarországi nyomdaalapítás eseményét, mit mondhatunk el társadalmáról és a kor emberéről? A feudalizmus méhében értek a társadalmi átalakulás erői. A királyi hatalom fejére nőtt feudális nagyurak ellenzéke, a köznemesség 1458-ban Hunyadi Mátyás személyében nemzeti királyt juttatott trónra. Mátyás korszerűbb, rendi államot hozott létre, a hadseregre támaszkodó központi hatalommal. Támogatta a mezővárosok fejlődését, amelyek száma ez időben ezer körül volt az országban és ahol egy sajátos, a paraszt és a polgár között helyet foglaló, paraszti árutermelő és egyben kereskedő réteg alakult. A mezővárosok cívisei nemcsak nagyobb jövedelmet és jólétet, de bizonyos önkormányzatot és a feudális hierarchiától való viszonylagos függetlenséget is élveztek. Mátyás ugyanakkor a magyarországi reneszánsz kultúra egyik megalapítója és terjesztője. Az addig úgyszólván kizárólagos egyházi kultúra helyére a világ, a természet valóságának felismerése s a humanizmus, a klasszikus ókor művészetének új életre keltése lépett. A magyarországi reneszánsz nagyszerű alkotásai: paloták, kertek, szobrok, képek, ötvösművek, ékszerek és nem utolsósorban a kincset érő kézzel írott könyvek az udvari kultúrát, a király s néhány művelt nagyúr köré sereglett tudósok tiszteletet érdemlő, de zárkörű csoportját szolgálták. Mégis előkészítői voltak a többeknek, az egész népnek műveltséget juttató átalakulásnak, amely azonban csak évszázadok múltán vált és napjainkban válik valóra. A könyv demokratizálásának volt szerény lépése az immár mintegy 400 példányban nyomtatásban kibocsátott Magyarok Krónikája, amely a kolostorok könyvtáraiban őrzött, egyes példányokban leírt kéziratos elődjeinek nyomába lépett. A század - még mindig a 15. századról beszélünk - nagy társadalmi feszültségeinek közepette a könyvnyomtatáson kívül más jelentős találmányok és felfedezések is hozzájárultak a kor arculatának megváltoztatásához. Ezek között szokás említeni a puskapor és az iránytű feltalálását, amelyek forradalmasították a hadviselést és a hajózást, valamint Amerika felfedezését, amely módosította a középkor földrajzi világképét. A technika történetének e jelentős eseményei közül különösen kiemelik a könyvnyomtatást, melynek jelentőségét Goethe például így méltatta: „A könyv17* 259