Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Rell Lajos: Az Alföldi Első Gazdasági Vasút forgalmának és műszaki felszereltségének alakulása (1894-1971)

motorkocsiknak a benzinüzem helyett lényegesen olcsóbb fagázüzemre áttérési kísérleteket is végeztek 1934-ben s ennek használatát, bár nem sok eredménnyel, még 1943-ban is fenntartották a motor-mozdonyok üzemében.

4

1 E helyett 4 db Diesel-motoros üzemű kocsit rendeltek meg a budapesti Ganz gyárban, 1937 elején, de ezek üzembe állítására sem került sor éppen úgy, mint a BékéscsabaBékés és Békéscsaba-Újkígyós közötti síncserére, melyet pedig még 1937. évben megkezdtek, de nem folytatták.

4

2 A közlekedésügyi miniszternek 1945. november 30-án kelt 57 188/1945. sz. rendelete alapján, 1945. december i-én az állam megváltotta az AEGV vonalhálózatát, és üzemét a MÁV kezelésébe utalta, az AEGV díjszabási különállásának fenntartásával. A MÁV ekkor alig használhatóvá leromlott vonalhálózatot vett át, ezt azután az 1949-195 5. években felújította és bevezette a négytengelyes személy- és teherkocsik korszerű közlekedését is, Diesel-elektromos üzemű vontatással. E gyors ütemű fejlődés időszaka 1958-ig tartott. A mezőgazdaság terszerű gépesítése következtében a volt AEGV vonalain is nagymértékben csökkent a forgalom s emiatt a felesleges beruházások megelőzése érdekében, a vonalhálózatot fokozatosan megszüntették, a közlekedéspolitikai koncepciót rögzítő 1024/1968. (X. 31.) sz. kormányhatározat szerint, a gazdaságtalan kisforgalmú vasútvonalak személy- és áruszállítása közutakra terelésével összefüggésben. A volt AEGV utolsó vonalrészét: a Békéscsaba-Békéssámson közötti 60 km hosszú vonalat, 1971. szeptember i-én megszüntetve zárták le a volt AEGV történetét is.

4

3 Az AEGV gőzmotoros kocsija egy 1903. évi képeslapból (Magyar Közlekedési Múzeum, fotótárgy lt. sz.: 12541) 249