Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Rell Lajos: Az Alföldi Első Gazdasági Vasút forgalmának és műszaki felszereltségének alakulása (1894-1971)

Az AEGV gőzmotorkocsija. Készítette GANZ és Társa (Magyar Közlekedési Múzeum, fotótárgy lt. sz.: 10887) szemben azonban a nyári hőségben, a gőz melegének fokozó hatásával kedvezőtlen hatása volt az utasokra és talán az is hozzájárult a benzin és benzinelektromos üzem kialakításához a vasúti vontatás terén. Az ilyen motoroskocsik 30-40 utasszemélyen kívül, darabáru és podgyász részére megfelelő külön szakaszszal is el voltak látva. Menetsebességük a községek belső területén 12-15, az ezeken túli nyílt pályatesteken pedig 20-22 km/óra volt és így a BékéscsabaBékés közötti utat 20-22 perc alatt, Vésztőig pedig a menetidőt 1 óra 20 perc alatt futották be. Nagyobb forgalom esetén még két kapcsolt személykocsit (6080 utassal), vagy két teherszállítmányú kocsit is vontathattak.

3

5 A korabeli egyik hírlapi tudósítás szerint azután „mindenki nagy kíváncsiságból, vagy az új dolog iránti érdeklődésből tette meg első utazását a motoroson . . . stb. siklik a síneken a barnás-vörös kocsi s csenget a vezetője .. . stb. A feljáró, mint a budapesti villamos kocsikon, nem a két végén, hanem középen van. Itt egy kis folyosóról nyílik jobbra-balra az első és harmadik osztály, mely azonban a helyi forgalomban egyre megy. Az ülőhelyek fából vannak s az elsőn sárga-barna, a másodikon csak sárga színűek. Ennyi a különbség a két osztály között s még az, hogy a harmadik tágasabb. Eleinte a villamos kocsihoz szokott fülnek feltűnő a kis gép szuszogása, mely különösen jellemző sajátsága a motoroknak. A kis forrcsöves kazán pöfékel úgy, melynek kevés füstje árad ki a kocsi tetején levő szikrafogó ládaszerű alkotmányból."

3

6 A műszaki fejlődés gyors üteme a békéscsaba-békés-vésztői vasútvonal üzembevétele után nem sokkal utóbb, hanyatlásnak indult s alig egy fél évtized elmúltával a hírlapi tudósítás erről már így írt: „A kisvasút közlekedési felsze247