Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kálmán Gyula: Kemény Gábor, a békéscsabai tanár

pesti beosztásra nem volt hajlandó Viszota: - a karomból nem vághatok le állást - mondta nyersen, és én nem voltam olyan fizikai és lelki állapotban, hogy kérleljem őt a fővárosi elhelyezésre."

2 Az iskola hivatalos neve: Békéscsabai Magyar Királyi Állami Felső Leányés Kereskedelmi Iskola; főhatósága a Szegcdi Tankerületi Főigazgatóság. Az épület ma is iskolai célt szolgál Békéscsabán, a József Attila utcában (Szlovák tannyelvű Általános Iskola és Gimnázium). A tanári állás biztosítása után a családot, feleségét és két kis leányát is sikerült elhelyezni Békéscsabán. Szeberényi Lajos Zsigmond ev. esperes lakásának egy részét (szobát, konyhát, kamrát) ajánlotta fel. A nehéz körülmények között, vasúti vagonban tengődő család így megnyugtató körülmények közé került. Erre így emlékezik az önéletírás: „Az emberek közt Csabán is, másutt is elég sok ridegségre találtunk, a repatriálókat mindenütt némi idegenkedéssel fogadták, de szerencsére mindenütt vannak kivételes gondolkodású és lelkiségű egyének. Szeberényiéken kívül ilyenek voltak Gajdáék is, és ezekért szívesen megbocsát az ember a lelketlen gondolkodású embereknek."

3 Békéscsabán az „iskolai dolgok simán mentek ebben az időben" mondja Kemény Gábor, visszaemlékezve. A tanári testület részben „bennszülött" hazai volt, nagyobb részben azonban „menekült", ahogy Ö mondja „hajótörött" ember, aki nyilvánvalóan átmenetnek tekintette itteni működését. Mégis jó szellem uralkodott a testületben, amelynek kialakításában az igazgató, Gajda Béla egyénisége, vezetése fontos tényező volt. Kemény Gábor hálás emlékezetében „logikus gondolkodású, humánus érzésű ember"-ként őrizte Gajdát, - „akinek jellemes magatartása elhárította az olyan gesztusokat, melyek a mások erkölcsi holttestén keresztül keresik a boldogulást." A testület egyhangúlag megszavazta Kemény Gábor tanári alkalmazását. A tantestület tagjai az 1921. augusztus 27-i alakuló értekezleti jegyzőkönyv szerint a következők voltak: Banner Benedek dr., Bredschneider Etel, Bauer Ede, Fürtös Lajos, Gajdáné Wolszky Frida, Gajdácsné Borbély Gizella, Kemény Gábor dr., Kuthy Erzsébet, Krammer Nándor dr., Jeney Gizella, Padrahné Loykó Irén, Sailerné Lachne Mária, Sátor József, Strömpl Brigitta, Vidovszkyné Kiss Lujza, Thamássy Ilona. Az értekezleti jegyzőkönyvek egy-egy megállapítása, ha szűkszavúan is, de jelzi az iskola pedagógiai légkörét, amelynek Kemény Gábor is formálója volt. Az 1922. június 24-i évzáró értekezleten igazgató „hálás szívvel mond köszönetet a testület tagjainak a végzett szép és eredményes munkáért. Külön kiemelj azt a készséget, amellyel mindennemű munka végzésére a testület tagjai sokszor képességüktől messze eső területeken is vállalkoztak". Arról is értesülünk, hogy a „testületben békesség és megértés, egymás megbecsülése és támogatása uralkodik." Figyelemreméltó a család és iskola élő kapcsolatának megteremtésére, fejlesztésére irányuló pedagógiai törekvés. Ugyanebben a jegyzőkönyvben olvassuk: „Igazgató szükségesnek tartja a házi nevelésnek minél szorosabb bevonását az iskola munkájába". Szorgalmazza a családlátogatást, sőt együtt megy az osztályfőnökkel/* 216