Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kruchió Gábor: A tanulók túlterhelésének csökkentése a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban és Szakközépiskolában

szakadnak, sőt le is morzsolódnak közülük. Jó lenne a tagozatosak elsős lendületéből egy kicsit átvinni ezekre a csoportokra is. Az 1974 szeptemberétől bevezetésre kerülő fakultatív tantárgycsoportos oktatás talán javítani fog valamit e helyzeten. Egész iskolai szinten tanítási naponként átlagosan 2 óra 06 perc az egy főre eső egyéni tanulási idő, ami soknak egyáltalán nem mondható. Véleményem szerint ez az optimális terhelés alatti érték. Ahogyan azt tantárgyakkal foglalkozó résznél is tettem, itt is megjegyzek néhány ritkán előforduló, de tanulságos eredményt. Általában rossz a tanulók időbeosztása, ez főleg az egyenlőtlenségben jut kifejezésre. Gyakorlati napok előtt nyomdaipari szakközépiskolásaink többsége semmit sem tanul, bezzeg aznap - fáradtan - annál többet. Igen gyakori az olyan „szabad szombat", amikor sem szombaton sem vasárnap nincs egyéni tanulás. Néhány tanuló szerint azért kevés az egyéni tanulásra fordítható idő, mert túl sokféle szabad idős program között válogathat. Ezzel el is jutottunk e kérdéscsoport utolsó területéhez, a szabad idő mennyiségének és eltöltési módjának vizsgálatához. Az előzőekhez hasonlóan kezdjük itt is egy táblázattal, mely a heti átlagos szabad idő értékeket tünteti fel: Évfolyam Ált. tantervű Tagozatos Szakközépiskolai Í7~ 14 ~~ 16 12 It. 18 12 15 III. 12 12 12 IV. 14 18 16 Ha összehasonlítjuk ezt az egyéni tanulás táblázatával, észrevesszük, hogy míg ott a IV. évfolyam felé haladva a csökkenő tendencia érvényesül, itt épp fordított a helyzet. Átlagosan napi 2 óra 11 perc szabad idő mutatható ki, mely igen kis érték. Az oka ennek az, hogy tanulóink csak a kifejezetten szórakozás jellegű foglalkozással eltöltött időt sorolták ide. Legalább ilyen értékre tarthatna számot a ,,semmittevés"-re fordított is, amiről azonban csak néhány tanuló mer említést tenni a kérdőíven, de annál többnél kiolvasható az időtérképekből. A szabad idő eltöltési módjára vonatkozó válaszok igen színesek. Egy-egy tanuló többféle választ is jelezhetett, ahogyan programjai ténylegesen alakulni szoktak. 81%-nál szerepel az olvasás, 69%-nál a tv nézés, 66%-nál a baráti és barátnői társaság, 59%-nál az otthoni segítés, 38%-nál saját hobby (sport, barkácsolás stb.), 11%-nál egyéb, míg örvendetesen egyetlen tanulónál sem, azaz o%-nál a pénzkereső foglalkozás. Az adatok részletesebb elemzésére hely és időhiány miatt nem térhetek ki, pedig igen sok érdekes kapcsolat lenne feltárható pl. a szociális összetétellel. Azt azonban feltétlen meg kell említenem, hogy az olvasás I-IV. között csökkenő, ugyanakkor a tv nézés növekvő értékeket mutat. 14* 211