Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 1. szám - HÍREK

A TIT XI. Nyári Eszperantó Egyetemének ünnepélyes megnyitására 1973. július 8-án 9 órakor került sor Gyulán a városi tanács dísztermében. A kilenc országból érkezett több mint háromszáz eszperantistát a vendéglátó város nevében dr. Vidó István tanácselnök köszöntötte, megnyitó beszédet dr. Ortutay Gyula akadémikus, a TIT országos elnöke mondott, a Nyári Egyetem Tanácsa nevében Kádár Imre tanár, a nyári egyetem titkára köszöntötte a vendégeket. A nyári egyetemen előadást tartott: dr. Ortutay Gyula akadémikus, a TIT országos elnöke „A magyar népmese"; Hugó Kraus, az Osztrák Eszperantó Szövetség elnöke „A Kék Duna mentén, III."; Ponori Thewrewk Aurél, az Uránia Csillagvizsgáló Intézet igazgatóhelyettese „Napkutatás és a csillagászat"; Jadviga Kordylewska csillagász „A tudomány nagyjai, V.: N. Kopernikusz"; dr. Bácskai István „A budapesti földalatti vasút, II."; dr. Jáki Ferenc tanár „A világirodalom klasszikusai, IV.: Petőfi Sándor"; Szigeti Ágnes művészettörténész „A világ nagy múzeumai, II.: Louvre"; Elio Migliorini akadémikus, egyetemi tanár „Népművészet, V.: Olasz népművészet"; és Kádár Imre tanár, a SEU titkára „Körösfolyók vidéke" címmel. A nyári egyetem hallgatói kiránduláson, két hangversenyen, kiállításon, filmdélutánon vettek részt. Az egyetemi napok ünnepélyes zárására július 14-én 10 órakor került sor az előadások színhelyén a városi tanács dísztermében, amelyen záróbeszédet mondott: Dér Lajos, a Nyári Eszperantó Egyetem elnöke, a városi tanács elnökhelyettese, dr. Krupa András, a TIT Békés megyei Szervezetének titkára, Dumitrás Mihály a MESZ 2. számú Területi Bizottságának elnöke, Kádár Imre tanár, a Nyári Eszperantó Egyetem titkára és a külföldi szövetségek képviselői. 25 éve járja az Orosháza és Hódmezővásárhely közötti vásárhelyi puszta néven ismert nagykiterjedésű tanyavilágot Nagy Gyula néprajzkutató, az orosházi Szántó Kovács János Múzeum igazgatója. Eddig két kötetben megjelentette a vásárhelyi puszta hagyományos földműveléséről és a pusztai állattartásról szóló néprajzi munkáját. A közelmúltban készült el a harmadik kötet, amely a tanyai emberek népszokásait, kultúráját, lakásviszonyait mutatja be. 1972 márciusában alakult meg a vasutasok zenekara Békéscsabán. Első hangversenyükre Békéscsabán, 1973. július 12-én 20 órakor került sor a városi tanács udvarán. A Vasutas Fúvószenekar ötvös Nándor vezényletével egyvelegeket, keringőket, és szlovák gyűjtésű zenekari számokat adott elő nagyszámú békéscsabai zenekedvelő jelenlétében. 0 Évről évre visszatérően nagy közönségsikere van az 1973-ban tizennegyedik alkalommal megrendezett Szegedi Nyári Tárlatnak. A csaknem kétszáz művész között három Békés megyei alkotó munkáját is megtalálhatjuk, így Koszta Rozália Bartóksorozatának egyik darabját, Lipták Pál két linómetszetét és Mladonyiczky Béla szobrait, érmeit. A békéscsabai Balassi Néptánc Együttes 1973. július 26—29-ig a budapesti Folklór Centrumban vendégszerepelt. A Fővárosi Művelődési Ház e bemutató színpadán, ahol a nézőtéren csak külföldi vendégek ültek, különösen nagy sikert arattak Németh—

Born Legényesévei és a csabai Fonójával. Q Szűcs Sándor néprajzkutatót, Szeghalom nagyközség első díszpolgárát a Magyar Néprajzi Társaság Győrffy István Emlékéremmel tüntette ki. E legmagasabb néprajzi kitüntetést eddig négy magyar és két külföldi tudós kapta, sorrendben hetedikként a Sárrét néprajztudósa, 50 éves tudományos munkásságáért. 0 1973. augusztus 4-én nyílt meg a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán az Országos Népművészeti Kiállítás. Az ország minden tájáról nevezők közül 46 népművész munkáját fogadta el a bíráló bizottság. Megyénkből a kaszaperi Horváth Györgyné futóhímzésével ezüstérmet, a nagybánhegyesi Chabrecsek Andrásné kötényhímzésével bronzérmet nyert. Mellettük további öt megyénkbeli népművész; Boros Béláné és dr. Lehóczki Pálné battonyai, Kiszely Jánosné mezőberényi, dr. Szabó Imréné és Bertus Jánosné mezőkovácsházi népművész hímzéseit is láthatták az érdeklődők. 0 1973. augusztus 5-én 10 órakor nyílt meg Mezőberényben az I. sz. általános iskolában a 250 éves Mezőberény című helytörténeti, honismereti kiállítás. A megyei levéltár, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum, a mezőberényi helytörténeti bizottság és a díszítőművészeti szakkör rendezte kiál182