Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 1. szám - SZEMLE

általános, mivel tevékenységünk tartal­ma egyben világnézetet is formál. A ké­sőbbi számok cikkei részére kb. az aláb­bi rovatcímek fogalmazhatók meg: kri­tika, műhelyeinkben, népművelődéskép­zés, szabadidős szórakoztatás, általános ismeretterjesztés. (Közbevetőleg meg kell említeni, hogy a rovatrendszerről kár volt lemondani, mert ez az olvasó népművelőt a közművelődés rendszeré­nek megismerésében, véleményezésében, elfogadásában segíti.) A felsorolt rovatokhoz tartozó írások természetszerűen különböző mértékben kaptak helyet a megjelent 5. számban. (+Belőlük 30 cikk adatát más rovatba is bontottam, mivel tartalmukat tekintve ott is figyelembe veendők.) Részesedést 1/1-2., II/l. 1/3-4. bázis Együtt élvező „rovat" számban számban cikk oldal cikk oldal cikk oldal Vezetés 8 54 7 47 15 101 Világnézeti nev. 1 2 2 28 3 30 Term, segítő tevékenys. 2 7 4 8 6 15 Művészeti nevelés 13 93 15 79 28 172 Kritika 1 3 — — 1 3 Műhelyeinkben 1 4 36+ 195+ 37+ 199+ Népművelő-képzés 1 13 — — 1 13 Szabadidős szórakoz. 1 4 2 7 3 11 Ált. ismeretterjesztés 1 10 — — 1 10 Közreadott cikkeik statisztikai minő­sítése már többet mond a célok és a szerkesztési elvek megvalósulásáról. Bár túllépi a szerkesztési elvek szabta kere­tet a műhelyek bemutatásának részese­dési aránya, csak elismeréssel lehet illet­ni e tényt. Egyúttal figyelmeztet a ja­vítandókra: a termelést közvetlenül vagy közvetve segítő munka, az általá­nos ismeretterjesztő, a szabadidőt hasz­nosító szórakoztató tevékenység, a nép­művelőképzés kérdéseinek gyenge rész­arányának a módosítására, egyetérteni lehet Litauszki Tibor hasonló megálla­pításával: a sajátosan szocialista művelődéspolitika, a marxista kultúra­értelmezés sarkkövei ezek a területek. S ha megyénk közművelődését, gyakor­latát elemezzük, az is kiderül, hogy szór­ványos, gyakran naiv, hatástalan törek­véseknél nemigen jutottunk túl." (I. évf. 3-4. sz. 14. old.) Figyelmeztet, mert ezek a közműve­lődés legfontosabb problémakörei ma. A művészeti nevelés láthatóan gazdag Békés megyében. Ilyen mértékű szám­bavétele, népszerűsítése viszont már a hagyományos közművelődési szemlélet túlzott jelenlétére utal, hiszen a másik két fő területet: a termeléssegítést, a sza­bad idő helyes hasznosítására nevelést a periodika lapjai nem ellensúlyozzák. Még mély tartalomelemzés után sem! (Kár, hogy a recenzió szűkreszabott ke­rete ezt nem engedi méltóan leírni.) Ügy látom, hogy a véleményezett 5 szám a célok közül leginkább a tájékoz­tatást, az adalékszolgáltatást tudta meg­valósítani. Orientálni a tartalmi mun­kát főleg csak a hagyományok vonula­tában tudja, hiszen az írások témája leginkább ez. Néhány bázisfeladat mu­tat túl ezen: a tanyai köznevelés (Szar­vas), szabad idő hasznosítás (Mezőbe­rény), a mezőgazdaságban dolgozó fia­talokkal való foglalkozás (Medgyesegy­háza), változó életmód (Szeghalom), szo­cialista brigádok művelése (Orosháza), otthoni műszaki eszközök ismerete (Me­zőkovácsháza, Szeghalom), háztáji és mezőgazdasági termelés, természettudo­mányos nevelés (Gyula) kísérleti szere­pének, munkájának feltételeinek elem­zésével. Ezen túl a békéscsabai Közmű­velődési Hétfők leírásának van tartalmi vonatkozásban korszerű orientációja. Formai vonatkozásban korszerű se­gítséget nyújt a bázismunkáról közre­adott valamennyi írás. Alapvető törek­vésük: munkájuk tárgyának dialekti­kus vizsgálata (társadalmi igény és szükséglet feltérképezése, szembesítése a feltételekkel, életízű programok biz­tosítása, hatásuk társadalmi rétegekben való mérése), apparátusuk — a Békési Műhellyel megoldott — írásbeli szak­172

Next

/
Thumbnails
Contents