Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)
1974 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Gácser József: Az életmód és a kultúra szociológiai vizsgálatának néhány Békés megyei tanulsága (II. rész)
készíteni továbbhaladásuk útját. Hogy ezeket a feladatokat meg tudjuk valósítani, ahhoz középiskolai kollégiumi férőhelyeket is növelni kell, különösen, hogy a továbbtanulásra való jobb előkészítést szolgáló szakosított tantervű gimnáziumi osztályokba minél több fizikai dolgozó szülő gyermeke kerülhessen be. A Megyei Tanács az elmúlt három évben 60 tehetséges tanuló számára biztosított tanulmányi ösztöndíjat, akik gimnáziumban tanulnak tovább. A Pedagógus Szakszervezet Megyei Bizottsága és az SZMT elnöksége az 1969/70. tanévtől minden évben 60 000 Ft-ot biztosít szakkörök, egyetemi előkészítő tanfolyamok költségeire. Segítséget jelent az a tény is, hogy az állami költségvetésből a tanári pályára menő fiatalokkal társadalmi tanulmányi ösztöndíj szerződést kötnek. Ezt jelenleg 70 hallgató élvezi, ezek közül 54 fizikai dolgozó szülők gyermeke. Az általános iskolai tanulók nevelési és tanulási munkáját segíti a széles napköziotthon-hálózat. Míg az 1961-es tanévben csak 4220 tanuló vehette igénybe a napköziotthont, addig az 1970/71-es tanévben már 10 473 tanuló járt napközibe. így sikerült elérni, hogy az összes tanulók 21,9%-a napközis. Ez a tény különösen segíti az olyan családokat, ahol több a gyermek, illetve mindkét személy kereső foglalkozású. Az általános iskolai oktató-nevelő munkát, annak különösen gyorsabb ütemű növekedését gátolja az a tény, hogy nem sikerült mellőzni a képesítés nélküli nevelők alkalmazását. Ez nemcsak Békés megyei gond, hanem országos ügy is. A megyében 1960/61-ben az összes tanerők 6,6%-a, 1965/66-ban az összes tanerők 12,8%-a, és 1970/71-ben az összes tanerők 4,2%-a volt képesítés nélküli. Ez az ingadozás zavarja az iskolák egyöntetű oktató-nevelő munkáját. Mégis egyelőre úgy látjuk, hogy a képesítés nélküli nevelők alkalmazását, ha bizonyos fokig korlátozni is tudjuk, csak hosszabb idő eltelte után lehet véglegesen megszüntetni. Az általános iskolai feladatok maradéktalan ellátása ma már igen komoly felkészültséget igényel. A kisközségek tanulói amúgy is hátrányos helyzetben vannak — gondolunk itt a tárgyi feltételekre, környezeti hatásokra és ebhez még hozzájön a nem megfelelő képzettséggel rendelkező pedagógus. Az iskolák közötti színvonalbeli különbségek fdkozatos felszámolása azért is sürgető feladat, mert csak így remélhetjük, hogy a felnövő nemzedék szilárdabb ismeretekkel és megfelelő önálló tanulási készséggel hagyja el az általános iskolát. A középiskolai tanulók pályaválasztásával kapcsolatban az a tapasztalatunk, hogy bár az iskola átfogja a diákok életét, mégsem meghatározó tényező az életmód alakítása szempontjából. A Geréb György—Verők István által végzett lélektani vizsgálatok is azt mutatják, hogy a pályaválasztás indítékai között a következők szerepelnek: 1. Szülei dolgoznak a választott pályán. 2. Szülei ajánlották. 3. Ismerősei dolgoznak a pályán. 4. ö ajánlotta. 5. Ö választotta. 6. Nem válaszolt. 3 3 15
