Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Hunya István: Endrődi földmunkások beszélgetései ötven évvel ezelőtt a családalapítás felelősségéről és a vallás keletkezéséről

anyjaként a föld szerepel. A földet nagymellű asszonyként ábrázolták. A peruiak Mama Allpanak, földanyának..., a nahna indiánok Tonan, a földanyának, mely mindnyájunkat szüli, keble forrás, amely mindnyájunkat táplál, egyúttal azonban a száj is, amely mindnyájunkat megesz." Ebben a képzeletben szintén van valóság. Hiszen minden élőlény a földből él és a földbe kerülve vissza azonosul. „A vitehiták azt beszélik, hogy őseik egy barlangból jöttek elő, a peruiak Cuzcó mellett mutatták is azt a barlangot, amelyből ősük Vira-Cocha a földre jött, s amelyet azután is lakásul használt... Brazíliából ismeretes hitrege szerint az az emberek eredetileg a föld alatt éltek és mikor uralkodójuk véletlenül a föld szinére jutott, visszamenve óvta alattvalóit attól, hogy kimerészkedjenek. Néhányan azonban nem hallgattak rá — feljöttek — és ezek lettek az emberiség ősattyai... A mandan indiánok regéje azt is tudja, hogy ebbe a földalatti országba csak a fák gyökerei mentén szivárgott le némi világosság és napfény, de éppen ezen az úton sikerült néhány vakmerőnek a föld színére kapaszkodni. Közöttük azonban egy nagyon kövér asszony is kíváncsi volt arra, mi van a föld felett. Ö is ki akart mászni, a gyökér azonban elszakadt... A fekete indiánok a Rocky Mauntains egyik négyszögletű merész csúcsából származtatják magukat.. " Majdnem egész Amerikában el volt terjedve, hogy a világ az ősvízből jött létre. — Itt álljunk meg — szólt Polányi. — Ez érdekes. Közelíti a valóságot. Tegnap olvastam a „Világosság" Szabadgondolkodók lapja I. évfolyam 3. számából, amit te adtál ide elnök szaktárs, Dr. Specht Ágoston: A föld keletkezése című cikkét. Ebből olvasok keveset. Az egészet majd mindenki elolvashatja: „A létező anyagnak a legcsekélyebb részét sem tudjuk megsemmisíteni, vagy a világból kipusztítani, hanem csak az alakot tudjuk megsemmisíteni, amelyben az anyag időnként formálódik. Maga az anyag tehát nem semmisíthető meg... Az anyag és az erő szüntelen együttműködése okozza a keletkezést... A dolgok újjáalakulását. A földnek tehát szintúgy megvan a maga fejlődése, mint naprendszerünk más planétájának. A tudománynak nemcsak az égitestek mozgásának törvényeit sikerült kikutatni, hanem évmilliókra visszamenőleg sikerült megállapítani a fejlődés törvényeit és ezzel mindennemű babonás álmodozás végére járni. Ami pedig földünket illeti, kozmikus fejlődésének áttekintése végett öt nagy fejlődési korszakot lehet megkülönböztetni, nevezetesen: 1. a légnemű korszakát, 2. az izzó-cseppfolyós állapot korszakát, 3. a kéregképződés korszakát, 4. a kitörések (erupciók) korszakát, 5. a kihűlés korszakát..." Ennyit csak azért olvastam fel, mert a földünk keletkezését magyarázva mondja: „ ... csak a földterület előrehaladt kihűlése idejében vegyült össze az oxygén a hydrogénnel vízzé..." Ej szaktársak, nem lesz könnyű megértenünk ezt. — Igazad van, Máté. Segítenek a könyvek. Megvan ez könyvben. Az anyag és erő című könyv is itt van. — Bizony, nehéz lesz, szaktársak, innen a rögök közül vezető nélkül feljutnunk a tudományok csúcsára. Az akaraterő azonban jó segítőtárs, mások nyomdokán vezet. Később, ahogy foglalkozunk, haladunk felfelé és értelmi határunk tágul, akkor döbbenünk rá, milyen kevés még az, amit tudunk. Na, de figyeljük tovább. — A kanadai algonkin indiánok szerint „az ember teremtésekor a föld alatti istenek megtámadták a felsővilág istenét. Hogy nem tudták legyőzni, a villám istenéhez fordultak segítségért. Kérték, bocsásson vízözönt a földre... A világ összes felhői összegyűltek a föld felett... sátornagyságú cseppekben esett az eső, míg fel nem ért a víz a legmagasabb hegy csúcsáig, ahová a világosság istene menekült. Mikor onnan is menekülnie kellett, terjedelmes kanoet készített, melyben neki és állatainak jutott hely. Mikor a csónak néhány napig a vízen hányódott, kieresztett egy óriás halat, leküldte a víz mélyére, hozzon fövényt. Ebből teremtette a szárazföldet, melyen rézbőrű gyermekei ma is élnek..." — Milyen érdekes! Megint a víz és a tengerfeneki föveny a földteremtés alapja — csodálkozott Gubuznai. — Itt már a Noé bárkájával kavarog a mese. Na, de halljuk tovább. A másvilági életben való hit a dél-amerikai indiánoknál is ki volt fejlődve: „A korotis-indiánok azért vágják le a gyász jeléül hajukat, mert félnek, hogy a halott 153