Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Pataky László: Az István Malom múltja és jelene

Ezeket a jegyzőkönyveket a Munkácsy Mihály Múzeum őrzi. A legrégibb 1889­ből maradt fenn. Ekkor Rosenthal Márton engedélyt kért arra, hogy azon a telken, melyen a gőzmalom áll, a malom mellé egy négyosztályos épületet emelhessen Ezt a telekrészt, ahová az épületet tervezi: Sugár úti szögletnek nevezte. Három év múlva — 1892-ben — kapta meg az Építési Bizottságtól azt az enge­délyt, melyből kiviláglik, hogy a malom akkor már igen nagy volt. Arra kapott ugyanis engedélyt, hogy az épület háromemeletes részeit is felemelhesse négy­emeletesre. A Munkácsy Múzeum gyűjteményében az 1892-ben megnagyobbított malomház­ról ténykép is van. Mai szemmel nem látjuk nagynak. De az Aradi Iparkamara je­lentéseiből tudjuk, hogy ez a malom a következő évben — 1893-ban — már tízezer tonnányi lisztet adott piacra. S azt is elmondják a jelentések, hogy a kereslet foly­ton nőtt. És megtudjuk, hogy a történelmi Magyarország területén abban az idő­ben csak egy nagyobb malom volt — a pécskai. A jó üzleti lehetőségre természetesen mások is felfigyeltek már a kezdet kez­detén. S a községben egymás után épültek meg a gőzmalmok. Csaba néhány évti­zed alatt malomipari központtá fejlődött. Lisztjének híre a világ minden részébe eljutott. Ebben részes volt az Első Békéscsabai Gőzmalom is, ahogy abban az idő­ben nevezték az István Malmot. De nem aludt a külföld sem. Kemény búzák a világ más részein is teremtek, s a külföldi malmok igyekeztek felvenni a versenyt a magyar malmokkal. Figyelni kellett hát erre is. Egyelőre azonban nem volt semmi baj. A magyar lisztek iránti kereslet folyton nőtt. Meg lehetett hát álmodni Csabán egy olyan nagy malomóriást is, mint amilyennek most látjuk az István Malmot. Az első lépést erre 1912-ben tették meg. Az Első Békéscsabai Gőzmalom, Rosenthal Márton Cég ekkor engedélyt kapott arra, hogy malmát erősen megnagyíthassa. Az új malom teljesítményét az előbbi­nek két és félszeresére tervezték. Külsőre csaknem olyan volt már, mint amilyen a ma is álló István Malom, de még csak négyemeletes: tehát egy szinttel alacso­nyabb. Erről az új épületről is maradt fenn kép. A malom 1915 márciusában kigyulladt, s a tüzet többen lefényképezték. Az egyik képet ugyancsak a Munkácsy Múzeum őrzi. Ezen látható, hogy a malom balszárnya teljesen leégett. A torony és a jobb­szárny azonban áll. A malom újjáépítésére az engedélyt az Építési Bizottság 1915 májusában adta ki. Megemlítik a jegyzőkönyvben, hogy az építkezés máris megindult. A községi mér­nök abban az időben Ádám Gusztáv volt. Róla részletesen megemlékeztem Bé­késcsaba villamosításáról közzétett írásomban, mert abban igen tevékeny része volt. Kitűnő, igen gondos mérnök lehetett. Most is külön utasításokat adott arra, miképpen tegyék az új épületet erősebbé és tűzbiztosabbá. Elrendelte például, hogy a régi épület 120 cm széles alapfala mellé húzzanak belül még egy 45 cm-es alapfalat, s a földszint és az első emelet mennyezetét úgy képezzék ki, hogy ezeknek súlyát az új alapfal hordja. A malom a következő évben — 1916-ban — megkezdte működését. Benne vol­tunk az első világháborúban: kellett a liszt itthon is. A következő évben — 1917-ben — engedélyt kapott az akkor már Első Csabai Gőzmalom, Rosenthal Márton Rt.-nak nevezett cég arra, hogy a Gyulai út 6. számú telken egy nagy istállót építhessen — 18 lóra. Ennyit tudtam meg az Építési Bizottság fennmaradt jegyzőkönyveiből. A két háború között a külföldi verseny egyre élesebbé vált. Késhegyre menő harc fejlődött ki idővel a jobb és olcsóbb lisztért. E harc közben érkeztünk el a második világháborúig —, majd az államosításig. Ennek történetét mindnyájan jól ismer­jük. (1948.) *** Az államosítás új lendületet adott a malom termelésének. Azonnal megkezdték a kopott, elavult berendezés megújítását — és bővítését. S a termelésben évről évre javuló eredményeket értek el. Fennállásának századik évfordulóján elérte a malom addigi legnagyobb termelését: az évi 6 ezer vagont. 140

Next

/
Thumbnails
Contents