Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Miklya Jenő: Emlékezés Kónya Lajosra, Szeghalom felszabadulásának krónikására

vágyai voltak, ennyit kért ő, mint egy mértéktartó szegény. De rábeszéltük tizenötre. Van egy tehene meg egy ökre s kilenc aprócska gyermeke. Bólintott: tessék írni hát. Mintha csak ezt a biztatást várta volna. S már eltervezte tán azt is, hogy mit vet bele, mert elárulta a szeme."

1" Kónya Lajos és Fülöp Károly az első Sárréti Napok — 1968. május 4. — során tartott író-olvasó találkozón Kónya Lajos még sokszor visszajárt Szeghalomra. Kötötte őt a családi kötelék és az emlékezés is. 1968-ban, 1969-ben és 1970-ben, mint meghívott vendég vett részt író-olvasó találkozókon Szeghalmon és környékén. Mindig nagy érdeklődés kísérte ezeket az eseteket. Volt rá eset, hogy még a szomszédos községekből is átjöttek meghallgatni őt. Most már csak az emlékét őrizhetjük meg és a könyveit, melyeket nagy figyelemmel és várakozással vettünk kézbe. 1972. július 13-án megdöbbenve hallgattuk a rádió és televízió híreiben a lesújtó híradást: Meghalt Kónya Lajos kétszeres Kossuth-díjas költő! JEGYZET 1. özv. Tóth Ferencné, Szeghalom, Baross utca 2/1. sz. alatti lakos — a költő anyósa — szíves közlése alapján. 2. Kónya Lajos: Hej, búra termett idő. Bp. 1956.