Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 1. szám - TANULMÁNYOK: - Árvay József: A gyermekbűnözés körülményei Békés megyében

tási modell felállítását teszi lehetővé, amely a pedagógiai dyagnózisnak megfelelő ráhatások támogatásával a bűnöző gyermek átformálását biztosíthatja. Békés megyében az esetek döntő többségében elkerülhető volt a bűnöző gyermek iskolai környezetének megváltoztatása. Kirívó esetekben azonban az elkövetett cselekmény jellege vagy az elkövető jelentősebb magatartási veszélyessége szükségessé teheti a környezeti változást vagy a gyermek állami gondozásba vételét. Adott esetekben tehát mérlegelni kell, hogy a bűnöző gyermek eredményes nevelése biztosítható e a közösség rendjének veszélyeztetése nélkül az iskolai nevelési eszközökkel. Az ún. „nehezen nevelhetőség" még viszonylagosan sem fejezi ki az érintett vonatkozásokat, mert a bűnöző gyermekek jelentős részének az átlagnevelése nem okoz problémát, ugyanakkor az e vitatható helyességű fogalmi meghatározás alá vonható gyermekek jelentős hányada nem követ el bűncselekményt. A bűncselekményt elkövető gyermekek jelentős százaléka pedig az iskolában különösebben nem kifogásolt magatartást tanúsított, erdményesen tanult és rendezettnek mondható családi körülmények között élt. Az ilyen gyermekek nem zavarják az osztályközösséget, abba beilleszkednek, de általában szórt figyelműek, fantáziájuk élénkebb, befolyásolhatóbbak, reagálási készségük fokozottabb, s általában gyermeklélektani kezelést is igényelnek. Az esetek kevesebb százalékában lehetett tapasztalni a felmérés során azt, hogy a bűnöző vagy veszélyeztetett gyermek nevelése kifejezetten zavarta az iskolai közösséget, magatartása nem volt befolyásolható, viselkedésének káros és demoralizáló hatása észlelhetővé vált és emiatt intézeti elhelyezését kellett kérni. Békés megyében az iskolai gyermekvédelmi megbízottak nagy erőfeszítéseket tettek a gyermekbűnözés megelőzése és visszaszorítása, valamint a visszaeső bűnözés megakadályozása érdekében s az általuk készített speciális nyilvántartások megközelítően hű térképei a gyermekbűnözés okainak és a prevenció hatékonyságának. A korábbi háromlépcsős — iskolai nevelés, gyámhatósági eljárás, büntető eljárás — megelőzési lehetőségekből csupán az iskola — gyámhatóság relátió maradt továbbra is érvényben, kiegészítve a bűnmegelőzés társadalmasításának újszerű formáival. Ennek megfelelően a gyermekbűnözési preventió alapintézménye az iskola, hatósági területe a gyámhatósági eljárás, általános eszköze pedig a társadalmasítás, (:gyermek és ifjúságvédelmi albizottságok, társadalmi pártfogó hálózat, üzemi munkacsoportok:). Békés megyében 1971-ben a gyermekbűnözés kb. 66%-át érintő reprezentációs felmérést végeztünk. A felmérés teljes anyagának közlésére itt nincs lehetőség. A megállapítások egyik lényege az, hogy a gyermekbűnözés emelkedő tendenciát mutat. Összaránya azonban az általános iskolát végző gyermekek számához viszonyítva nem jelentős, de koncentráltabb figyelmet érdemel. Az egyes bűncselekmény kategóriákat érintően megállapítható volt, hogy az elkövetők 50

n/o-a a lopás bűntettét, 15%-a a rongálást, 12%-a a testi sértést, garázdaságot, 10%-a, a jogtalan használatot (:idegen jármű igénybevé7 97