Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 3. szám - SZEMLE

kőrös és Cegléden keresztül Pestre. Orosházán vezet át a nagyváradi út is, és annak szakaszai Csabát és Gyulát, majd már Biharban Sarkadot és Remetét érintik. Geesei a kibontakozást ismerteti részletesebben, majd a postavonalak, ill. állomások felállítása iránti küzdelmeket. Ezekből az világlik ki, hogy az első hálózathoz, amely inkább a megye déli felét kapcsolja be, a XIX. század első éveitől kezdve kitartóan törekednek az északi rész bekapcsolásába is. Ennek kiindulási pontja Szarvas, ahonnan Kondoros, Csaba, Gyula, majd Mezőberény bekapcsolásával egy másik útvonal indulna ki Szarvasról a megye székhelye felé és Szarvas, Gyoma, Körösladány, Vésztő vonal Bihar vármegyébe, Zsadányon keresztül jutott volna Nagyváradra. Évtizedek telnek el, amíg létesül a postahálózat. A megye északi részének jelentős helyei úgyszólván kivétel nélkül csak az 1850-es években jutnak posta állomáshoz. A szerzők a Békés megyei Levéltár dokumentumait teszik közzé, és azok tartalmát ismertetik időrendben. Kár, hogy az egyes iratokból a kötet kis tükre miatt néhol csak nagyítóval olvashatók. Helyesebb lett volna csupán 2—3-at közölni nagyobb méretben. Lipták István közli a megye postakezelési helyeinek bélyegzőlenyomatait postaállomások szerint. A bélyegzők leírása szakszerű és értéke a kötetnek. A hely- és keletbélyegzések lenyomatainak típusmeghatározására vonatkozó közlésük is hasznos. Az olvasó ebből megtudhatja a bélyegzők előállításának, a bélyegzőlenyomatok leírásának módszerét, amelyet a szerzők követtek. Közli az 1867—1900 között létesült postakezelési helyeket és ismerteti a bélyegzőiket. A mű egészében hasznos, a megye történetének egy részletére rávilágítva, a bélyeggyűjtőkhöz is szól. Ezt a nemes elfoglaltságot színvonalasabbá emelik a szerzők az emlékek szakszerű közlésével. * Gecsei Lajos második munkája Békés megye 1787—1850 közötti postaszervezetét ismerteti. A feldolgozás jól felkészült postatörténész műve. Jóllehet ez a kötet az előbbi kötet közléseit is átveszi, — feldolgozza és a szervezet kialakulásának bemutatása közben az országos kitekintés is helyet kap. A szervezet megindulása előtti (1787) megyei viszonyok közepette a közlekedés bemutatásával elénk tárul a terület képe. Megismerjük a postaszervezet felállításának elengedhetetlen szükségleteit, mint az épületeknek a megszerzését, a postamesteri lakásnak, az istállóknak, a járműveknek a beszerzését. Elénk tárul a kocsisok és a postalegények rendkívül fáradságos élete, a lovak igénybevétele. A postai küldemények kezelése, az adminisztráció, a bérezés, az alkalmazottak és a lovak ellátása. Megismerkedhetünk a postamesterek munkájával, küzdelmes életükkel. A szerző plasztikus képet tudott rajzolni néhány, a maga korában és helységében szerepet vitt postamester életéről, mint pl. a csabai Omaszta-családról. A postamesterség hosszú ideig örökölhető volt a postaszolgálat jó ideig félig-meddig magánvállalkozás. Az örökösödési és családjogi alapon birtokolt postaállomás, illetve postamesterség előnyt jelentett. Számosan töltöttek be ezen az úton kiemelkedő szerepet a helyi közéletben és szereztek maguknak és családjuknak vagyont és befolyást. Bepillantást nyerünk a hazai postaszolgálat irányításába, a formális magyar vezetésbe és a bécsi irányításba. A tudatos osztrák visszafogás gyengülése csak a XIX. század második felének elején adott lehetőséget a magyarországi posta előrelépéséhez. Amikor az európai, de még az ausztriai színvonaltól is nagyon elmaradt postát modernizálni kellett ahhoz, hogy feladatát elláthassa. A postai szolgálat a Helytartótanács irányítása alatt állott, a fontos és lényeges kérdésekben azonban — miként más területeken is — Bécs hozzájárulásával intézkedhetett. A helytörténet érdekes színfolttal gazdagodott ezzel a kötettel. Gecsei ugyanis könyve egyik fejezetében bemutatja Gyula, Békéscsaba, Orosháza, Tótkomlós postaállomásainak történetét, érdeklődésre számottartóbb dokumentumokat és korabeli út- és postatérkép részleteket mutat be. Gecsei úgyszólván kimerítette a megyei levéltárból kínálkozó lehetőségeket. A megyei közgyűlési jegyzőkönyveket, a kapcsolatos iratokat alaposan felhasználta. Műve úttörő jellegű. Méltánytalanság volna, ha máris számon kérnénk tőle a szomszédos megyékkel való kapcsolat feltárását is. Ez a jövendőre vár. Megemlítjük, hogy Szegeden is bőségesen található adatok, és bizonyára máshol is. Gecsei bebizonyította, hogy mennyire mélyen lehet egy-egy területre is belenyúlni. Másokon a sor, hogy őt követve ugyancsak feltárják területük viszonyait. Mindezekből kerülne ki a magyar posta történetének eddiginél mélyebb, igazabb, az általános tanulságokat levonó története. 606;