Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 1. szám - TANULMÁNYOK: - Oltvai Ferenc: A battonyai községi levéltár sorsa a felszabadulás előtt

megyék levéltárai hivatva lettek arra, hogy a területükön működő szervek történetileg értékes iratait begyűjtsék. A megyei levéltárak közlevéltárakká váltak. Az iratok begyűjtését elsősorban a közigazgatási (községek, járások, városok) és a megyeszékhelyen levő államigazgatási szervek (törvényszék, tankerületi főigazgatóság, tanfelügyelőség, pénzügy igazgatóság, államépítészeti hivatal stb.) irattárainak felkeresésével és a helyzetük felmérésével kezdték, így jutott el e sorok írója Battonyára is. A községi irattár a községháza udvari szárnyában volt elhelyezve, teljesen feldúlt állapotban. A helyiség ajtaja állandóan nyitva volt. Az iratok jelentékeny része a padozatra le volt dobva. Az irattár a teljes szétdúltság és áttekinthetetlenség állapotában volt. Ezenkívül iktatott ügyintézési iratokat tartottak az iktatószobában levő szekrényben. Az iratok begyűjtéséről intézkedtem és a fentebb már felsoroltak kerültek be a községi ügyintézés emlékeként 1952-ben az akkori Szegedi Közlevéltárba. *** A battonyai községi iratok pusztulása azért is feltűnő, mert a járás több községeiben, amelyek lényegesen kisebbek, viszonylag jelentős régi anyag kerülte el a pusztulást. Battonyán a felszabadulás előtti időszakban sem voltak nagy becsben az iratok. Kitűnik ez azokból a válaszokból, amelyeket a megyei alispán rendeletére 1937-ben kiadott körlevélben foglalt kérdésekre adtak. A megyei alispán ugyanis akkor tájékozódni kívánt a községi irattárak helyzetéről, abból a célból, hogy a községi irattáraik történetileg értékes anyagát begyűjtesse a megyei levéltárba. Abban az időben más megyék is végeztek ilyen felmérést a megyei főlevéltárosok kezdeményezésére. Csanád megyében Árva János főlevéltáros fáradozott sokat az ügy érdekében. A battonyai irattári helyzetről tájékoztatnak a községi elöljáróság válaszai. Az egyik kérdés: Mióta vannak iratok a községi irattárban: 1865-től kezdve, főként adófőkönyvek, gyámügyi iktatók és gyámügyi iratok, azonban közigazgatási iratok nincsennek, jelentette a főjegyző. Vannak-e feltűnő hiányok az irattár anyagában és ha vannak, mi által keletkeztek? A jegyző erre a kérdésre közölte, „... a hiányok az 1918 őszén, majd a proletárdiktatúra és a román megszállás alatt következtek be". Battonya nem az egyetlen hely volt, ahol a népharag az iratok elpusztításában fejeződött ki. (Csanád megye 38 községéből 12 ugyanezt jelentette.) Volt azonban olyan hely is, ahol a jegyző az iratok pusztulását, amelyek épségben való fenntartásáért ő volt a felelős, ráfogta a proletárdiktatúrára. Battonyán az 1920-tól 1937-ig terjedő időszakról is alig maradt irat. Az érdeklődésre adott válaszból az is kitűnik, hogy szabályszerű iratselejtezés nem volt. Tehát az iratok pusztulása nem ilyen módon következett be. Az irattárban 1937-ben sem a belterületre, sem a külterületre vonatkozólag térkép, rajz, vagy egykori feljegyzés nem volt, jelentette a jegyző a körlevélre. Ezzel szemben 1952-ben, amikor a Szegedi Közlevéltár Battonyáról is iratokat gyűjtött be, előkerült egy kéziratos térkép: Battonya M. V. (mezőváros) 1851-ben. Ez jelenleg restaurált állapotban a levéltár térképgyűjteményében van elhelyezve. Az alispán azt is tudni akarta, vajon az 1848/49ben és az abszolútizmus korában keletkezett iratok felhasználhatók-e? Ilyen iratok azonban Battonyán már nem voltak. A községektől beérkezett válaszok59