Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 3. szám - SZEMLE

SZEMLE KINCSES LÁSZLÓ: SZABADIDŐ ÉS MŰVELŐDÉS Szerkesztette: Falussy Béla Budapest, 1972. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat kiadása A TIT tradicionálisan magáénak tekinti az új tudományos disciplinák, felfedezések, problémák istápolását, népszerű terjesztését. E funkcióját teljesítette az UNESCO támogatásával és a prágai ECLE közreműködésével, amikor Szabadidő és művelődés címen, 1971. ápr. 15—17. között Budapesten Nemzetközi Konferenciát szervezett — az 1966. évi Munka és művelődés elnevezésű tanácskozás folytatásaként — és az ülés rövidített jegyzőkönyvét 520 oldalon önálló kötetben közre bocsátotta. A konferencia 2 évig tartó előkészületi munkálataiba az állami és társadalmi szervezetek részéről többen bekapcsolódtak. (Pl.: MTA Szociológiai Kutató-Csoportja, Országos Pedagógiai Intézet, Belkereskedelmi Minisztérium, Magyar Rádió és Televízió, SZOT Elméleti Kutató Intézet stb.) A 19 országot képviselő hazai és külföldi szakemberek plenáris és szekció ülésen fejtették ki tudományosan megalapozott, gondosan megfogalmazott elméleti és praktikus kutatási tapasztalataikat, alkalmazott módszereiket, tételeiket, hipotéziseiket, prognózisaikat, problémáikat. A kötet jó válogatásban exponálja a legfontosabb kérdéseket, annak ellenére, hogy a konferencia nem vállalkozott elméleti kérdések lezárására, a célkitűzéseken túl is felvetődtek témák és problémák, továbbá jelentős terminológiai gondok is vannak. A plenáris ülésen Vonsik Gyula, a TIT főtitkára megnyitó beszéde után Köpeczi Béla akadémikus tartott bevezető előadást Szabadidő és művelődés címmel. Summázott, kronológiai szempontú visszatekintés után az alábbi elméleti kérdéseket exponálta kristálytiszta logikával: 1. A munka, a szabadidő és művelődés közötti összefüggés. 2. A szabadidő, a demokrácia és művelődés összefüggése. 3. Szabadidő, művelődés és a személyiség közötti viszony. 4. Szabadidő és ismeretterjesztés kapcsolata. A 4. pont kapcsán hangsúlyozta, hogy társadalmunk kapcsolódjék be abba a pedagógiai munkába is, amely segíti az embereket a szabadidő helyes felhasználásában. Alberto Jacometti az olaszországi baloldali munkás-szervezet (ARCI) állásfoglalását, küzdelmeit ismertette szenvedélyes hangvételű, Szabadidő és kultúra kapcsolata Olaszországban c. előadásában. Szólt a munkaidő és szabadidő összefüggéséről, a szabadidő társadalmi problémáiról, az oktatási és iskolarendszer kríziséről, a színművészet válságáról is egyebek mellett. Pártos politikum szőtte át előadását, ami az olaszországi kulturális küzdelmek feszült atmoszféráját érzékelhetővé tette. J. Cairns az UNESCO szemszögéből fejtegette a kérdést és felhívta a figyelmet — hangsúlyozva a szabadidő áldásosságát — a benne rejlő veszélyekre. Elgondolkodtatóak aggályai, bár a szocialista országokban egyiknek-másiknak nincs realisztikus alapja. (Pl.: „... vajon nem olyan társadalom felé haladunk-e, melyben a vezető elitség, a technokraták, a szakemberek és mérnökök, az ipari vezetők egyre hosszabb és hosszabb munkaidőt kénytelenek tölteni... az egyszerű emberek tömegei mind kevesebbet és kevesebbet töltenek munkahelyükön és mind több szabadidőhöz jutnak?") A jelentősebb szabadidő kutatásokról elhangzott előadások ismertetésére is vállalkozott a kiadvány. Rögzítették Fukász György: A szabadszombatok bevezetésének hatása a munkások hétvégi tevékenység-struktúrájának, szabadidő tevékenységének alakulására, Koltai Iván: A gazdasági tényezők szerepe a szabadidő felhaszná591;