Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Gecsényi Lajos: Kocsis János

híveket nyert meg a KMP-nek. Szabadulását követően alig három hónap múltán azonban a rendőrség ismét lecsapott a kommunista mozgalomra és sikerült a KMP hazai vezetői közül többet — Orosz Nándort, Kiss Károlyt, Háy Mihályt, Házi Ferencet — elfognia. Június 11-én az erzsébeti Szöllőskert u. 46. sz. alatt házból a Főkapitányságra hurcolták őt és szállásadóját, Kotró Dávidot is. Szobájában a KMP több kiadványát találták. Miután a rendőri vallatás nem tudott belőle elvtársairól semmit sem kicsikarni, június 24-én szabadlábra helyezték. A kéthetes fogság, a bántalmazások következtében egészségi állapota válságosra fordult. Életének megmentése érdekében a KMP vezetői úgy döntöttek, hogy el kell hagynia Magyarországot, s a Szovjetunióba utazni, gyógykezeltetésre. Nem tudjuk pontosan, mikor sikerült kijutnia az országból — minden valószínűség szerint 1929 végén —, de 1930 májusában, az Orosz Nándor és társai ellen kiadott ügyészségi vádirat szerint már „szökésben" volt. Megmenekülve az ellenforradalmi terror üldözése elől, a menedéket adó Szovjetunióban Kocsis János tevékenyen bekapcsolódott a moszkvai kommunista emigráció munkájába. Mihelyt egészsége megengedte, szóval és tollal részt vállalt a munkásmozgalom harcaiban. A KMP magyar nyelvű folyóiratában, a Sarló és Kalapácsban, cikkek sorozatában számolt be a magyar fasiszta terror borzalmairól, a munkások és parasztok nyomorúságáról, szenvedéseiről.

8 Az emigráció politikai központja, a moszkvai Magyar Klub 1931. március 11-én vezetőségi tagjává választotta.

9 Tagja volt a klub faliújságja szerkesztő bizottságának, a moszkvai kommunista emigránsok klubjai nemzetközi csúcsvezetőségének. Vezetett tanulókört, részt vállalt a Tanácsköztársaságot követő szovjet-magyar fogolycsere (az elítélt magyar kommunisták megmentésének) 10. évfordulójáról történő ünnepi megemlékezés előkészítésében. 1933—1934 táján bukkan fel neve utoljára a Sarló és Kalapács hasábjain. További életéről ma még nem tudunk semmit, minden valószínűség szerint a harmincas évek végén a személyi kultusz törvénytelenségeinek áldozata lett. Kocsis János, a Viharsarok szülötte, az alföldi béresfiú a magyar forradalmi munkásmozgalom harcának részese, vezetője volt éveken keresztül s a forradalmi eszmékhez hű maradt haláláig. Igaz kommunistához méltó életútját méltán tartjuk számon ma is a forradalmi munkásmozgalom mártírjainak sorában. JEGYZETEK 1. A munkásmozgalomba való bekapcsolódásáig megtett életútjára, mozgalmi tevékenységére az MSZMP KB Párttörténeti Intézete Archívumában (PI Arch.) található 614. f. 1/1927—5506. sz. iratot használtuk. A tanulmány valamennyi további, hivatkozás nélküli adata, e forrásból való. 2. PI Arch. 785. f. 3. Az MSZMP általános tevékenységére Liptai Ervinné: A Magyarországi Szocialista Munkáspárt (1925—1928) c. könyvét (Bp. 1970) használtam. 4. Gecsényi Lajos: A földmunkás ellenzék létrejötte és a Magyarországi Szocialista Munkáspárt szervezeteinek tevékenysége Békés megyében (1923—1926) Békési Elet 1972/1. sz. 5. PI Arch. 614. f. 1/1925—5506. 392. 1. 6. Uo. 398. 1. 7. PI Arch. 614. f. 1/1929—7068. 38. 1. 8. Sarló és Kalapács 1931—1934. évfolyamai. 9. Uo. 1931./4. sz. 584;