Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 1. szám - TANULMÁNYOK: - Oltvai Ferenc: A battonyai községi levéltár sorsa a felszabadulás előtt

mert ennek a községi, illetve mezővárosi igazgatási szervnek a korunkra megmaradt iratai is igazolják, hogy -az iratoknak, a levéltáraknak is megvan a történeti körülményektől megszabott sorsuk. Battonya 1950. március 15-ig, a megyék újjárendezéséig, az akkor Békés és Csongrád megye között felosztott Csanád megyéhez tartozott. A megszüntetett megye keleti fele — a bat.tonyai és mezőkovácsházi járás — Békés megyéhez, a nyugati fele Csongrád megyéhez került. Battonya 1950 előtti történetére vonatkozólag tehát az akkori Csanád megye Makóról Szegedre került levéltára őrzi a legfontosabb adatokat tartalmazó iratokat. Battonya jelentőségét néhány statisztikai adat is mutatja: az 1944. évi hivatalos közlés szerint a lakosság száma 13 297, a házak száma meghaladja a 3000-et és a község határa 25 361 kat. h. (Magyar Országos Helységnévtár.. 1944. Budapest, 110. 1.) A feudális korban a megye nemesi közgyűlése, a megyei adószedő, a megyei törvényszék és még számos más szerv anyaga tartalmaz olyan iratokat, amelyek intézésére ezek a szervek voltak hivatottak. Az abszolut-kori és a kiegyezés utáni polgári kori megyei központi szervek, mint a törvényhatósági és a közigazgatási bizottságok, az alispáni és főispáni hivatalok, a megyei főügyész, a törvényszók és még számos más szerv a megye települései történetének legfőbb forrásai. A kiegyezés után életrehívott polgárkori állami szervek, mint a megyei törvényszék, a tankerületi főigazgatóság, a tanfelügyelőség, a pénzügyigazgatóság, az államépítészeti és az erdészeti hivatalok, a gazdasági felügyelő, a tisztifőorvos, a megyei állatorvosi hivatalok, a vasúti igazgatóságok, a működési körükre nézve tartalmazzák az adatokat. Csanád megye helységeinek 1850 utáni történetére nézve az egész megyére vonatkozóan kimeríthetetlen gazdag anyag található a hiánytalanul fennmaradt járási főszolgabírói iratokban. A felszabadulás utáni korszak megismeréséhez a felsorolt szervek iratain kívül nélkülözhetetlen a községi és a megyei nemzeti bizottság, a földosztó bizottság, a politikai pártok, elsősorban a Magyar Kommunista Párt, a helyi szakszervezetek és azok központjai iratainak felhasználása. Igaz, amint látni is fogjuk, a battonyai mezővárosi, ill. községi igazgatás működési köréből viszonylag kevés irat maradt korunkra, viszont a megyei levéltár egyéb irataiban a megye többi helységével együtt az élet sok oldala dokumentálható. A számos megyei szerv irataiban azonban csak úgy juthatunk adatokhoz, ha kutatunk. Tehát ha az iratokhoz készült segédletekből jegyezzük ki az adatokat és keressük ki a megfelelő iratokat. Ez lényegesen fáradságosabb, mintha a községi igazgatás során keletkezett iratok többségükben megvolnának és csak azokat kellene átvizsgálni. Még ekkor is fennáll, hogy a községi önkormányzati szervek valamelyikében intézett ügyek nem itt fejeződtek be és a magasabb szerv iratai tartalmazzák a lényegesebb adatokat. Az ideális helyzet az, ha a szervek láncolata megőrizte a történetileg értékes iratokat és azok a levéltárban kutatható állapotban vannak. Előbb láttuk, hogy a települések fejlődésére vonatkozóan a községi iratokon kívül, főleg milyen megyei szervek irataiban találhatók adatok. Az országos szervek, az egykori kormányszékek, majd a minisztériumok és az igazgatás és bíráskodás országos főhatóságai terjedelmes és többszáz évet is felölelő gondjaiban a főhatóságok döntésére került fontosabb ügyek iratai találhatók fel. 57