Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 1. szám - TANULMÁNYOK: - Merényi László: Háborúellenes mozgalom Békés megyében az 1912/13. évi balkáni háború idején

A háborús veszély elleni cselekvésre 1913-ban kiváló alkalmat nyújtott a május 1-i ünnep. A munkások e napján ezúttal nemcsak a hagyományos témákról: a munkás-nemzetköziségről és a szocialista politikai célokról volt szó, hanem — akárcsak az egész országban — a háborús veszélyről is. A megyében is „a párt szónokai... mindenütt kifejezést adtak annak az hangulatnak, amely a tömegekben él és erélyes szavakban tiltakoztak a háborús őrület ellen."

5

6 Orosházán mintegy ezres tömeg előtt Hubai budapesti küldött ítélte el a „militarizmus kardcsörtetését."

5

7 „Le a háborúval!" „Éljen a világbéke!" „Nekünk jog kell és nem Szkutari!" — ilyen jelszavakkal vonultak fel aznap Szarvas proletárjai.

5

8 Hasonló jelszavak hangzottak el a megyeszékhelyen: Gyulán tartott május 1-i ünnepélyen is. Itt Csizmadia Sándor mondott beszédet, melynek különösen a külpolitikai része keltett jelentős visszhangot.

5

9 Békéscsabán pedig háromezres tömeg járta aznap végig az utcákat. A békét éltető, a kormányt és a militarizmust elítélő kiáltások hallatszottak a felvonulók ajkáról. Esztergályos József budapesti küldött beszédében időszerű témákról beszélt; ezen belül kiemelkedő volt a külpolitikai veszélyes helyzettel foglalkozó fejtegetése.

6

0 A szkutari válság néhány nap múlva diplomáciai úton rendeződött. így a Monarchia agressziójára nem került sor. A közfigyelem ismét belpolitikai kérdések felé fordult. Békés megyében a hatóságoknak változatlanul az erős köztársasági szervezkedés okozta a legfőbb gondot. Május 8-án a főispán jelentette Lukács László miniszterelnöknek: Kovács Gyula képviselő az utóbbi napokban nyolc községet bejárt. Ott beszédeket mondott és kijelentette: a kerület pótválasztásán köztársasági programmal újból fellépni szándékozik.

61 Ennek ügyében Kovács Békéscsabán gyűlést kívánt rendezni. A megye főispánja a miniszterelnöktől tanácsot kért: mit tegyen az erős köztársasági szervezkedés ellen?

6

2 Május 12-én a főispán újabb jelentést tett Lukácsnak. Itt mint kedvező tényt újságolta, hogy Kovács Gyula előző napra tervezett gyűlései Doboz és Kondoros községekben elmaradtak. Újból utasítást kért azonban: mit tegyen, ha köztársasági jelöltként fellépne a képviselői pótválasztáson?

6

3 E sűrű felterjesztések mutatják a helyi hatóságok zavarát. Május 15-én azonban Lukács miniszterelnök államtitkársága azt írta a főispánnak: egyelőre intézkedés nem szükséges.

6

4 Ez nyilván meglepte a megye vezetőit. Persze, még ők sem tudták a dolog hátterét. Lukácsot ugyanis más, sürgősebb gondok foglalkoztatták. A Désy Zoltán képviselő által ellene indított perben (ahol panamával vádolták) a bíróság még nem mondta ki az ítéletet. Ez június elején volt esedékes, és a bizonyítékok eléggé Lukács ellen szólták. Miniszterelnöksége forgott kockán. Június 4-én elhangzott az ítélet, mely Désyt felmentette és Lukács lehetetlen helyzetbe került. Le is kellett mondania.. 65 Május végén bekövetkezett a Balkánon a békekötés. „Ezt már régóta vártuk!"

6

6 — állapította meg a megyei ellenzéki sajtó. Békésben is a közfigyelem most már a belpolitikai kérdések felé fordult teljesen. Ezek közül a megyében továbbra is a köztársasági mozgalom volt a legfontosabb. A belügyminiszter (kinek — Lukácstól eltérően — nem volt olyan gondja, hogy megtarthatja-e <a tárcáját vagy sem) május 26-án utasította Békés főispánját: tiltson be minden republikánus megmozdulást, „miután maga a köztársasági párthoz való tartozás nem más, mint ellenszegülés a fennálló rend ellen, maga az eszme pedig kifejezetten az alkotmányos államforma erőszakos megvál53