Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Filadelfi Mihály: A békéscsabai Auróra-kör történetének vázlatos áttekintése

Bartók és Kodály művészetét, szinte minden hangversenybe beiktattak egy-egy művet tőlük, előadásokat tartottak zenéjükről, s így az ellenállás lassan mérséklődött. Kodály kórusműveit népszerűsítették az iskolákban is, arra ösztönözték az énektanárokat, hogy vegyék fel műsoraikba ezeket. A Leányliceum énekkara törte meg a jeget, amikor 1930-ban a Pünkösdölőt adta elő a Vidéki Városok Szövetsége városközi hangversenyén. Bartók első önálló bemutatkozása 1922. október 10-én történik Békéscsabán, amikor a Kör meghívására szerzői és zongoraestet tart Marschalkó Rózsi közreműködésével a színházban.

5

8 „Reméljük, hogy a színházat színültig megtölti majd a kultúremberek sokasága, kik pár órára menekülni óhajtanak a mai élet sivárságából egy ideálisabb, szebb világba" — írja a Körösvidék 1922. október 10-i száma. Valóban zsúfolásig megtelt a színházterem, aminek magyarázatául a zene igazi szeretetén túl a kíváncsiságot is számításba kell venni. „A közönség igen sokat tapsolt, ami a világhírű művésznek szólt, és talán akadtak néhányan, akik megértették ezit a rendkívüli produkciót", — írja Südy.

5

9 A műsor tartalma

0

0 és színvonala természetesen nem maradt hatás nélkül akkor sem, ha a hallgatók egy jelentős része csupán az „eseményen" való részvétel miatt ülte végig a hangversenyt, hiszen az ismeretterjesztésnek az érdeklődés felkeltés egyik feladata, s egyben föltétele is a hathatósabb, eredményesebb és folyamatos önművelésnek. Bartók kapcsolata a Körrel ettől kezdve folyamatos egészen addig, míg a fasizálódás miatt el nem hagyja az országot. A Tibori János által közzétett levelek érzékletesen tanúsítják a kapcsolat bensőségességét, s azt is, hogy a Kör zenei szakosztálya Südy vezetésével együtt tudott haladni a kor legmodernebb zenéjével. Általános kultúrpolitikai vonatkozásban sem kisebb jelentőségű Kodály kapcsolata a várossal, sőt bizonyos szempontból még izgalmasabb, mint Bartóké, mivel Kodály kapcsolata nem korlátozódik csupán a hangversenyekre járók szűk rétegére. Ez a folyamatos kapcsolat a két nagy zsenivel érezteti termékenyítő hatását, ezt talán a Békés megyei Hírlapnak a Kör 20 éves jubileumi hangversenyével kapcsolatos itt idézett sorai jól igazolják: „Nekünk, gyulaiaknak rosszul esik, hogy a zenekultúra terén a hegemóniát magához ragadta Békéscsaba, ahol lelkes zenebarátok, művészi intuícióval és szeretettel megáldott emberek dolgoznak ... Minden túlzástól mentesen megállapíthatjuk, hogy az Auróra-kör jubiláris hangversenye figyelemre méltó zenei eseményt jelentett.

6

1 A Kör zenei tevékenysége révén tudott közelebb kerülni a munkásosztályhoz, s ezzel a tevékenységével szolgálta leginkább a népi tömegek kultúrális felemelkedésének ügyét. Közvetítő szerepet vállalt Kodály és a városban működő különböző munkásdalárdák között, ellátta szakmai tanácsokkal őket, és arra inspirálta a karvezetőket, hogy Bartók és Kodály kórusműveit tűzzék műsorukra. Ezt a tevékenységet üdvözli Kodálynak Südy Ernőhöz intézett 1933. április 22-i levele is: „Szíves sorait örömmel olvasom, ha csakugyan a a nép énekli a karokat, ez értékes bizonyíték, hogy nem álomképet kergetünk, akik ezt régen lehetségesnek tartottuk . . ,"

6

2 Kodály maga is többször járt Békéscsabán, s így közvetlenül is találkozik azokkal, akik műveit éneklik. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy Kodály művészetét a csabai „elit" közönség gyakorlatilag nem fogadta be, annál inkább 522;