Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Becsei József: Békés megye külterületi népessége

A tanyai népesség száma és a jövedelmi viszonyok között elég szoros párhuzamot vonhatunk. Ugyanis, ha összevetjük a legnagyobb külterületi népességgel rendelkező járásokat, azzal, hogy hol a legmagasabb az egy termelőszövetkezeti tagra jutó évi átlagjövedelem, akkor az egybeesés számottevő. (3. táblázat, 9. ábra). 3. táblázat A külterületi népesség aránya és a jövedelem közötti összefüggés Név Sorrend a külterületi népesség aránya alapján Sorrend a tagok évi jövedelme alapján (nem nyugdíjas) Békési 3 7 Gyulai 9 9 Mezőkovácsházi 5 6 Orosházi 4 3 Szarvasi 1 2 Szeghalmi 10 5 Békéscsaba 6 4 Gyula 7 8 Orosháza 8 1 Szarvas 2 10 A magasabb jövedelem köti a népességet a tanyákhoz Orosházán, Békéscsabán, a szarvasi, orosházi járásban. A külterületi népesség alakulásának tendenciája az utóbbi két évtizedben egyértelműen csökkenő irányzatú, mégpedig úgy, hogy e csökkenés a gyulai és szeghalmi járás kivételével 1960 és 1970 között gyorsabb ütemű volt, mint 1949 és 1960 között. Azt azonban, hogy az elkövetkező évtizedben is megmarad-e ez az ütem, vagy még tovább gyorsul, ma csak bizonytalanul lehet megmondani, mert — pusztán egy körülményt véve figyelembe — a megye tanyai lakosságának mindössze 16%-át adják a 60 évnél idősebbek, ami kisebb mint a megyei összes népességből a 60 évnél idősebbek aránya, mert az 19%. Továbbá a lakosság elvándorlásának mértéke és a külterületi népesség aránya között párhuzamosság áll fenn, amit a 4. táblázat illusztrál. A legnagyobb volt az elvándorlási arány azokban a településekben, ahol a népesség több mint 40%-a élt a külterületen. 479