Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Gácser József: Az életmód és a kultúra szociológiai vizsgálatának néhány Békés megyei tanulsága (I. rész)

Ismeretesek előttünk az ország gazdasági erőforrásai, a nemzeti jövedelem alakulása, nevezetesen az, hogy csak a nemzeti jövedelem növekedésével arányosan alakulhatnak a megye lakosságának életkörülményei. Ügy gondoljuk, Békés megye mezőgazdasági jellegénél fogva is eddig is és ezután is jelentősen hozzájárul a nemzeti jövedelem növekedéséhez. Nem érdemként, de szükségletként feltétlenül fontos lenne a megye lakosságának körülményeit gyorsabb ütemben javítani. 3. Az életmód és életszemlélet alakulása és összefüggései a kulturális igényekkel Az életmód nem homogén jelenség, hanem állandóság és változás ellentmondásos egysége. Feltehetjük a kérdést, hogy történik a változás? Szántó Miklós írja: „az embereket hajtja az a törekvés, hogy társadalmi tevékenységeik során energiát és időt takarítsanak meg."

1

1 Az emberre állandó és átmeneti tényezők hatnak. A társadalom alternatívákat kínál. Ezek közül kell választania. Hogy mit választ, az függ a környezettől, a szokástól. Tapasztalataink alapján, és ez természetes összefüggésben van az országos folyamatokkal, gyors életmód-átalakulási folyamat zajlik le a megyében. Ezt különösen a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a bővülő iparosítás idézte elő, de jelentős tényezővel bír az elmúlt 15 évben feltárt ásványkincs is. Itt elsősorban a földgázra és kőolajra gondolunk. Az életmódátalakulási folyamatot tovább lehetne és kellene gyorsítani a felnőttoktatás szélesebb megszervezésével, és az ipar szerkezetének változásával összefüggő és szükséges átképzéssel. A parasztság új életét mutatja be Dankó Imre, amikor a délbihari síksághoz tartozó terület községeiben az iskolaépítés és átadás fontos mozzanatait írja le.

1

2 Az iskolaátadás az egész községet megmozgatta. Az elmúlt 20 évben a volt sarkadi járásban sok iskolát építettek: Biharugra, Sarkadkeresztúr. . . Az általános iskola fokozatos terebélyesedésével, de enélkül is e térségben nagy volt a nevelőhiány. Az isten háta mögötti falvakban kevesen vállalkoztak tanítói munkára. Az emberek szinte szívták magukba a kultúrát. A felnőttoktatás, tanfolyamok, különösen a mezőgazdasági tanfolyamok száma évről-évre gyarapodott. Ebben a járásban volt a legmagasabb a könyvolvasás. A megye egyes területein az alapvető életmódkülönbségeket a települések tárgyi, anyagi környezet feltételeinek különbözősége okozza. Az emberi tevékenység egész folyamata kihatással van az életmód alakítására. Az emberek életvitelét azok a közösségek határozzák meg, amelyekhez tartoznak. Az emberi szükségletek kielégítésénél különösen az anyagi és kultúrális szükségletek együttes kielégítését szükséges vizsgálni. A kulturáról szélesebb értelemben kell beszélnünk: a) Az életvitel anyagi feltételei b) Az emberi együttélés c) A művekben tárgyiasult- ismeretek. Az emberek életmódjában nagyon lényeges, hogy mi az életvitelüknek központi eleme, mire koncentrálják képességüket, energiájukat, mi válik életük vezérlő elvévé, gyakorlatukban és tudatukban egyaránt, milyen mértékben ismerik a társadalmunkban meglévő objektív lehetőségeket és ezeket a lehetőségeket mennyire tudják felhasználni életmódjuk alakításában. 461