Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 1. szám - TANULMÁNYOK: - Krupa András: Adalékok a Békés megyében élő szlovákok Petőfi-ismeretéhez

bemutató cikkben például utalnak arra, hogy Hviezdoslav Petőfi, Arany és Madách műveit is fordította (1939.). A pesti szlovák írók bibliografikus feldolgozásakor (1937.) K. Cecotka művei közt Petőfi-fordítása is helyet kapott: A hóhér kötele (Katov povraz, 1899.). Korén István műveinek bibliográfiai ismertetésével egyidőben (1936.) azt is megjegyzik, hogy: „Aszódon a legnagyobb magyar költő, Petőfi Sándor volt a tanítványa." A naptár 1946-os kötete kizárólag a magyar—csehszlovák lakosságcsere egyoldalú propagandáját szolgálta. Nem tudni, milyen meggondolásból, ebben közölték Petőfi Karaffa-drámatörtedékének teljes II. jelenését: Karaffa beszélgetését a húsz hóhérral. Ily módon „ponyvakiadásban" a Békés megyei szlovákok körében közismert olvasmánnyá vált. (Sajnálatos módon sem a hatkötetes magyar irodalomtörténetben, sem a Magyar Irodalmi Lexikonban nem történik említés e drámatöredékről.) Az 1948-as kalendárium a centennárium jegyében több cikkben méltatta az 1848-as polgári forradalmat, és önálló, a költő portréjával illusztrált cikket közöl Petőfi Sándor életútjáról is. *** A múlt században vagy a századunk elején írt szlovák nyelvű elemi iskolai ábécéskönyvek, olvasókönyvek, amelyek a környéken jöttek létre, s még fellelhetők Békéscsabán — Dedinszky Gyula szerint, aki feldolgozta a „szlovák betű útját", Békéscsaba szlovák nyelvű irodalmi hagyományait a város 1718-as újratelepítésétől kezdve napjainkig — nem tartalmaznak Petőfi-adatokat. Napjainkban a megyében működő szlovák tanítási nyelvű gimnázium és általános iskolák szocialista művelődéspolitikánk jegyében Petőfi alkotó munkásságát korszerű, internacionalista szellemben tanítják. A szlovák nemzetiségnek Petőfiről kialakult mindennapi tudatának tartalmi összképe valójában nem különbözik a magyar nép mai Petőfi-ismeretétől. E tudás alapját elsősorban az iskolában tanult anyag képezi, s csak kisebb részben a szóbeli hagyomány által a mában még továbbélő népemlékezet. Erre épült fel a felszabadulás óta az a Petőfi-kép, mely elválaszthatatlan a felszabadult, független, demokratikus Magyarország, majd pedig a hazai szocialista társadalom építésétől, hiszen Petőfi élete, alkotómunkássága, forradalmi példája az elmúlt huszonhét esztendőben — ha árnyalatokban eltérően is — mintaképként szolgált. S ez a kép szerves részévé vált a hazánkban egyenjogúan élő, dolgozó és alkotó szlovák nemzetiség gondolkodásának is. 45