Békési Élet, 1973 (8. évfolyam)

1973 / 3. szám - J. Bolsakov: Útban a termelékenység növelése felé

lás céljából kolhoz- és szovhozegyesüléssel létrejött nagyvállalatok. A Rosszija mellett épülő húsüzem pedig a Rosszija szovhozt agráripari nagyvállalattá teszi: mert mezőgazdasági termékeit ipara fogja feldolgozni. A szakosítás ez esetben ésszerű: a mezőgazdaság és az ipar kooperációja itt tökéletes lesz. A vertunovszki és a Rosszija 1969-ben kb. 60 000 marhát hizlalt, mázsánkénti súlygyarapodásra fordított költségük háromszor kisebb, mint a megye többi szovhozáé. A szakosított szarvasmarha-tenyésztő gazdaságok hústermése jelen­leg 50%, de a következő tervidőszakban 67—70% lesz. 1975-re a Vertunov­szki, a Rosszija és majd a kamenszki cukorgyár mellett épülő rodnyikovszki szarvasmarha-tenyésztő nagyüzem fogja hizlalni majdnem az összes növendék­marhát, több mint 150 000 darabot. Megyénkben három kolhozközi sertéshizlalda működik. A hizlaldák nagy­ságát a közelükben működő élelmiszeripari vállalatok döntik el, hiszen az üze­mek melléktermékeivel hizlalják a sertéseket. Penza város közelében is mű­ködik egy nagy hizlalda. 1969-ben kezdték üzemeltetni 25 000 hízóval. A hiz­lalda teljes felépítése után ez a hizlalda (és még megépítendő kettő) fogja adni a megye összes hízói 40%-át, 125 000 darabot. A teljes szakosítás megköveteli, hogy a baromfinevelést is koncentrálják és nagyipari módszerekkel szervezzék meg. Meg fogják építeni a penzai és a ku­vak-nyikolszki baromfitelepeket. Ezek tojáshozama évi 130 millió tojás lesz. Megkezdik a szurai baromfigazdaság építését is. Ez évente 30 millió tojást fog termelni. Az 1969-es megyei gazdasági konferencián megvitatták a kolhozok és szov­hozok további szakosításának kérdéseit. Penza város lakói jobb tej- és tejter­mékellátása érdekében azt a határozatot hozták, hogy 33 szovhozt és kolhozt kell tejtermelésre szakosítani. Ezekben a kijelölt gazdaságokban növelik a fe­jőstehén-állományt. A minél jobb tejelő tehénfajta kitenyésztésére is 33 gaz­daságot specializáltak. Ezek fogják nevelni a tenyészüszőket. A szarvasmar­hákat répaszelettel és szeszgyári moslékkal fogják hizlalni, hogy minél ha­marabb elérhessék a leadáshoz szükséges súlyt. 36 kolhoz szakosodott növen­dékmarha-nevelésre. A borjakat hathónapos koruktól nevelik. Évi 100 000 db-ot fognak hizlalásra előnevelni. Ugyanígy fog specializálódni egy malacnevelő gazdaság. Négyhónapos ko­rukig fogja nevelni a malacokat. Évi 120 000 süldővel fogják ellátni a kolhoz­közi sertéshizlaldákat. Szakosított juhtenyésztés is több mint 50 kolhozban, szovhozban folyik. Állományuk átlag 2500—7000 juh. Ezek a juhtenyésztő gazdaságok adják a megye gyapjútermelésének egyharmadát. A juhtenyésztő kolhozok hamarosan el fogják érni a 240 000 db finomgyapjas juhállományt. Az egyes gazdaságok gazdasági- és talajviszonyai nagyon eltérőek. Ez tette szükségessé a gazdaságok belső szakosodását. Egy-egy kolhozon, állami gazda­ságon belül, sőt brigádokon belül is szakosítják, összehangolják az egyes ter­melési ágazatokat. Ezzel szüntetik meg a termelés elaprózódását, ezzel emelik a termelékenységet. Ahhoz, hogy a megye összes gazdaságaiban szakosítsák és összpontosítsák a termelést, a munkát új módszerekkel kell megszervezni. A termelés alap­egysége ezután is a brigád marad, de külön növénytermesztő, állattenyésztő, építő- és technikai brigádot kell szervezni. A brigádon belül a termelést a 414

Next

/
Thumbnails
Contents